Minden felnőtt tudja, de csak egyharmaduk tesz is annak érdekében, hogy nyugdíjasként ne szenvedjen szükséget. Ráadásul a megtakarítók jellemzően illuzórikus elvárásokat fogalmaznak meg: extrém biztonságot és extrém hozamot várnak el a befektetéseiket kezelő intézményektől – derül ki a GfK Hungária februárban készített reprezentatív felméréséből, amelyet a Raiffeisen Capital Management (RCM) megbízásából készített.

Christa Bernbacher, az RCM képviseletében a felmérés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kifejtette: nagyon alacsony a megtakarítási hajlandóság, a lakosság 58 százaléka semmit sem tesz a nyugdíjkiegészítés érdekében. Úgy vélte, sosem késő elkezdeni, akár havi 30 euró, azaz kilencezer forint befizetésével is hosszú távon megfelelő biztonságot nyújtó megtakarítást lehet felhalmozni.

A lényeg a rendszerességen van – tette hozzá. A kutatásból az is kiderült, hogy nagyon magas az ismerethiány és a bizalmatlanok aránya sem lebecsülendő. Az öngondoskodás jelentőségét viszont egyre többen kezdik felismerni, főként a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítását követő bizonytalanság hívta fel erre a figyelmet. Bacher János, a GfK Hungária kutatásvezetője szerint is fordulópontot jelentett a magán-nyugdíjpéntári megtakarítások ügye, ami meg is jelenik a 849 fő válaszaiban.

Az öngondoskodást 22 százalékuk rendkívül fontosnak, 34 százalékuk fontosnak tartotta. A magasabb jövedelműek és a magasabb végzettségűek körében a legjellemzőbb az öngondoskodás, kétharmaduk foglalkozik a kérdéssel. A megtakarítók közül 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy az életszínvonalát szeretné megőrizni a nyugdíjasként is, 19 százalék viszont az állami nyugdíjban nem bízik, 16 százalék pedig az alacsony állami nyugdíjtól való félelmében választja az öngondoskodást.

Arra a kérdésre, hogy jelenlegi jövedelmükhöz képest mekkora nyugdíjat szeretnének, 30 százalék a mostani bérének megfelelő összeget jelölt meg, de csak tíz százalék bízik abban, hogy az általa remélt nyugdíjat meg is fogja majd kapni.

A dolgozók 35 százaléka öngondoskodik, vagy munkáltatója teszi ezt meg helyette. Felük a magánkasszák ügyfelei, klasszikus életbiztosítással harmaduk, míg befektetési alapokkal csak a 3 százalékuk rendelkezik. Utóbbiak az összes válaszadó mindössze egyetlen százalékát képezik.

A befektetéseknél 60 százalék a forint alapú befektetésekben gondolkodóak aránya, és a többség azt szereti, ha magyar eszközökbe fektetik be a pénzét. A válaszadók 46 százaléka a vegyes mix mellett dönt, azaz devizában, kötvényekben, részvényekben egyaránt tartanák a pénzüket.

Tőkevédett befektetés 68 százalékukat érdekli. Fontos a rugalmasság, hogy bármikor ki tudjanak venni vagy hozzátenni a befektetéseikhez. Ezt 39 százalék jelölte meg, míg 33 százalék az adókedvezményt is kihasználná. Tíz százalékos hozammal a válaszadók 27 százaléka elégedne meg, míg 6 százalékos hozamgarancia minden harmadik válaszadó számára kevésnek találtatik.

Akik nyugdíjcélú megtakarításukat befektetési alapban tartanák, azok számára kulcskérdés az átláthatóság, az örökölhetőség és a megbízhatóság. E szempontokat 64 százalék jelölte meg. Nagyon magas a bizonytalanok aránya, mert keveset tudnak a termékekről, s ezért profi befektetők segítségére tartanak igényt.

Független pénzügyi tanácsadók segítségére számít a megkérdezettek egyharmada. Érdekesség, hogy az állam tanácsadói szerepe 20 százalékkal következik, megelőzve a bankokat és a biztosítótársaságokat.