A Reuters által megkérdezett londoni elemzők többsége szerint hétfőn fél százalékponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Húsz elemző közül csak egy vélte úgy, hogy hétfőn 10,5 százalék marad a jegybanki alapkamat, tizennégyen a fél százalékpontos csökkentésre voksoltak, míg négyen ennél is nagyobb, egy százalékpontos vágást várnak, és volt egy 25 bázispontos várakozás is.

Miután az MNB november 24-e óta egy rendes és egy rendkívüli kamatülésen is fél-fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot, a legtöbb elemző szerint a jegybanknak nincs oka arra, hogy az év utolsó ülésén ne lazítson tovább. A forint az utóbbi hetekben lassan gyengült, de nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a novemberi kamatvágáskor. Az inflációs kilátások ugyanakkor tovább javultak. Ennek oka részben a gazdaság általános kilátásainak romlása, amit mérsékelhetne a hitelköltségeket csökkentő alacsonyabb kamat - jegyzik meg.

Az új elemzői konszenzus alapján a magyar gazdaság jövőre 2 százalékkal eshet vissza (egy hónapja még 1,1 százalékos csökkenéssel számoltak), igaz, 2010-re már lassú, 1,2 százalékos gazdasági növekedést várnak az elemzők. Folytatódott az inflációs várakozások hónapok óta tapasztalt mérséklődése. A novemberi 4,2 százalékról decemberre 3,9, januárra pedig 3,6 százalékra lassulhat az infláció. Éves átlagban jövőre 2,6 százalék lehet a pénzromlás mértéke az elemzők szerint, akik egy hónapja még 3,5 százalékot jósoltak.

Az elemzők többsége szerint a közeljövőben nem gyengül tovább jelentősen a forint. Előrejelzéseik a forint euróval szembeni árfolyamának január végi szintjére 250 és 273 forint között szóródnak, a konszenzus 261 forint. A 2009 végére vonatkozó 260 forintos konszenzus sem mutat nagy változást, az adatok mögött azonban rendkívül nagy a bizonytalanság: az előrejelzések 250 és 305 között mozognak.

Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó becslések egyöntetűen javulást vetítenek előre 2009-re az ideihez képest. Az államháztartási hiány idén a GDP 3,2 százaléka, jövőre 2,6 százaléka lesz. A folyó fizetési mérleg hiánya 6,85 milliárd euróról 4,2  milliárd euróra csökkenhet, a külkereskedelmi mérleg pedig az idén egyensúlyban lehet, míg jövőre 60 millió euró körüli többlettel zárhat. Az elemzők szerint Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózóna előszobáját jelentő Európai Árfolyamrendszerhez és 2013-ban vezeti be az eurót.