A módosításra azért van szükség, mert a magyar áfaszabályozást a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek találta a nyáron az Európai Unió. A ma még hatályos törvény ugyanis nem engedte meg az áfa visszaigénylését addig az összegig, amennyi rendezetlen számlatartozása volt a vállalkozásnak. Az állam tehát addig visszatartotta az áfát, amíg a számlákat ki nem egyenlítette a cég. A kormány számításai szerint a módosítás bő 250 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. Ez a pénz valójában soha nem volt a költségvetés végleges bevételének tekinthető, előbb-utóbb ezeket a számlákat valahogy rendezték a felek.

A nemzetgazdasági tárca pár bekezdésből álló törvényjavaslata szerint az érintett vállalkozások vagy kérelemmel fordulnak az adóhatósághoz, amit október 20.-ig tehetnek meg, vagy a később esedékes bevallásukban tesznek pontot az ügy végére. Ez történhet bármelyik bevallási időszakban, nem fontos rögtön a határidőt követően esedékes bevallásban visszaigényleni az áfát – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a KMPG áfaügyekre specializálódott adószakértője. Amelyik vállalkozásnak sürgősen kell a pénz, az biztos a kérelem benyújtását választja majd, mert ebben az esetben a visszaigénylés jogosságának ellenőrzését követően legkésőbb 30, illetve 45 nap múlva hozzájut a pénzéhez (az utóbbi határidő az egymillió forintot meghaladó visszaigénylésre vonatkozik). De a kérelem benyújtása fontos lehet az éves bevallóknak is, akik csak február közepén adják le a bevallásukat, igaz, ezek jellemzően kisebb vállalkozások, valószínűleg nem hozzájuk kerül vissza a 250-260 milliárd forint java része.

A javaslat rögzíti, hogy a kérelem bevallásnak minősül. Ez a szakértők szerint eljárásjogi szempontból fontos, miként lehet benyújtani a kérelmeket és azokat hogyan kezeli a kérelmeket az adóhatóság. Van azonban egy zsebbe vágóan fontos következménye is: amelyik vállalkozás olyan visszaigénylésre nyújt be kérelmet, amire nem lenne jogosult, azt az adóhatóság megbírságolhatja.

A korábban megállapított adóbírságról, késedelmi pótlékról egyébként külön rendelkezik a javaslat: ezek felülvizsgálatát akkor is kérheti a vállalkozás, ha egyébként áfavisszaigénylésre vonatkozó kérelmet nem nyújt be. Földes Balázs szerint olyan esetről lehet szó, amikor egy cég visszaigénylelte a – ma még hatályos törvény szerint – nem visszaigényelhető áfát, s az adóhatóság ezért bírságot, pótlékbüntetést szabott ki rá, mert a számlák nem voltak rendezve. Ha a vállalkozás később rendezte függőben lévő számlaügyeit, tehát megnyílt előtte az út az áfa visszaigénylésére, a bírság akkor is hatályban maradt. Ezt lehet most egy újabb ellenőrzéssel nyugvópontra juttatni.