Ákos miatt akadozhat az Elmű-ÉMÁSZ-eladás
A német RWE irányítása alatt álló, de tőzsdén is forgó Elmű és ÉMÁSZ mai közgyűlése felhatalmazást adott az igazgatóságoknak, hogy eladják a lakossági ellátást is magába foglaló Elmű-ÉMÁSZ Zrt.-t, valamint két részletben az ügyfélszolgálati leányvállalatot. A vevőjelölt az állami ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. A felhatalmazás árat, illetve határidőt nem tartalmaz.
Az idén májusban aláírt szándéknyilatkozattal megalapozott tárgyalási folyamat lapunk értesülései szerint az "Ákos-ügy" óta akadozni látszik. Mint emlékezetes, a múlt hét szerdán a német hátterű Magyar Telekom Kovács Ákosnak a kormányközeli Echo tévében tett hímsoviniszta kijelentései miatt megvonta a kormányközeli popzenész szponzori támogatását, amit a magyar kormány a szólásszabadság korlátozásaként értékelt és felszólította az állami intézményeket a távközlési céggel kötött szerződéseik felmondására. De Orbán Viktor kormányfő ennek nyomán állítólag minden német hátterű céggel érzékeltetni kívánja túláradó dühét. Megfigyelők legalábbis ennek tudják be, hogy a november óta célegyenesben lévő folyamat az utóbbi napokban megakadni látszik. Értesülésünk szerint a közgyűlésen is elhangzott a tárgyalások elhúzódására utaló megjegyzés.
Ettől még az Elmű-ÉMÁSZ Zrt., valamint az ügyfélszolgálati leányvállalat eladása még megvalósulhat a határidőként kezelt január 1-i időpontig. Már csak azért is, mert ez a dátum szerepel a szándéknyilatkozatban és a kormány - különösen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - több tájékoztatón szintén szóbeli elkötelezettséget vállalt erre. Az Elmű-ÉMÁSZ azért adja el a lakosságot is magába foglaló úgynevezett egyetemes szolgáltatást, mert a tevékenység a kormány által megszabott alacsony tarifák miatt veszteséges. Értékelések szerint ugyanakkor a két cég vételára még így is elérheti a tízmilliárdos nagyságrendet is. Kérdés, erre miből lesz forrása a Főgáz "irányításán" kívül más lényegi tevékenységet nem végző ENKSZ-nek.
Figyelemre méltó, hogy a mostani ügyletben nem a Főgáz, hanem az irányítási jogait bíró ENKSZ a vevőjelölt. Ez arra utal, hogy az állam az Elmű-ÉMÁSZ Zrt.-ből alakítaná ki a későbbi országos állami áramszolgáltatót. Ezzel az eladási technikával az adásvétel a lakosságnak is kevesebb vesződséget okoz, mint ha csak magukat a fogyasztói szerződéseket adnák át az államnak ingyen. Az E.ON és a Tigáz esetében ez várható, ami rendkívüli zárószámlával, a tartozások bonyolult rendezési folyamatával és esetenként rendkívüli mérőleolvasással is jár.
A kulisszák mögött zajló erőteljes menetekre utal az is, hogy míg a májusi szándéknyilatkozat tartalmazta a két cég áramhálózatainak 49-49 százalékára vonatkozó vételi szándékot, addig a mai közgyűlési felhatalmazás ezek eladására már nem tér ki. Pedig elemzők szerint a két cégnek a szándéknyilatkozatban megemlített vagyonelemei közül igazán jelentős, több százmilliárdos értékkel csak e két vagyonelem bír. Kérdés ugyanakkor, a magyar állam honnan teremti elő ezt a pénzt. A kiszivárgott kormányanyagok trükkös megoldásként azt javasolták, hogy a kabinet saját bankjától, az MFB-től vegye ezt fel hitel formájában. A megoldás ugyanakkor uniós szabályokkal ütközhet. A kormányzati sejtetésekkel ellentétben a tervezett adásvételek kapcsán semmilyen módon nem vetődött fel, hogy az áramszolgáltatás legnagyobb értékét adó magyarországi hálózatok feletti az RWE értékesítené a többségi irányítási jogot a magyar állam számára.
