Akadnak méretes buktatói az MNB tegnapi változtatásának

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap Magyarország külső sérülékenységének csökkentését célzó új programot jelentett be. Ez az MNB kéthetes kötvényét érintő változást és új jegybanki eszközök bevezetését tartalmazza. Az MKB Bank elemzőinek véleménye szerint azonban kétséges, hogy a program hatására az ország kockázati megítélése jelentősen javulna.

A hitelintézet szakértői kiemelik: a hazai devizában, belfölddel szemben történő eladósodottság jobb és kevésbé kockázatos, mégsem gondolják azt, hogy a bruttó külső adósság devizatartalék terhére történő csökkentése az ország kockázati profilját jelentősen módosítaná, legfeljebb marginális javulást hozhat. A nettó adósság végül is változatlan marad, Magyarország kockázati profiljának értékelésénél pedig feltehetően eddig is figyelembe vették a magas devizatartalékot, illetve a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg nagy és növekvő együttes többletét – vélik.  

A nem-banki szereplők kizárása a jegybank 2-hetes eszközéből a rövidtávú hozamok csökkenését és a forint átmeneti gyengülését eredményezheti.

A jegybank várakozása szerint a kormány a jövőben devizaalapú adósságát egyre inkább forintalapú adósságból refinanszírozná. Ennek érdekében az adósságkezelőnek növelnie kell a forintalapú állampapírok kínálatát a szuverén devizakötvény kínálat csökkentése vagy akár a kibocsát teljes leállítása mellett. A jegybank reményei szerint a forintalapú állampapírok többlet kínálatát elsősorban a helyi bankok fogják megvásárolni. Ennek eredményeként a kormány jelentős forint tartalékra tesz szert, amelyből lejáró devizaadósságát törlesztheti, miközben a devizatartalék csökken.

A bruttó külső adósság szintén csökken, mivel az újonnan kibocsátott forintalapú állampapírokat helyi befektetők, elsősorban bankok vásárolnák meg, míg a lejáró devizakötvények főleg külföldiek birtokában vannak. Mindezek megvalósítására a jegybank jelenleg bőséges devizatartalékkal rendelkezik, hiszen a rövid lejáratú külső adósság állománya 28 milliárd euró körüli, a devizatartalék pedig közel 34 milliárd eurót tesz ki. A jelentős folyó fizetési mérleg és tőkemérleg többlet további biztosítékot jelent.

A kormány forint tartalékainak növelésével és az ezzel együtt járó devizakonverzióval a kéthetes betétállomány is csökkenni fog. Valójában ez az egyetlen ok, amely csökkenéshez vezet, a nem banki befektetők kéthetes eszközből történő kizárása önmagában nem eredményezi a kéthetes betétállomány csökkenését, miközben a jegybank mérlegének egyéb tételei (sem a kormány számlaegyenlege, sem a devizatartalék) nem változnak. Ez számviteli szükségszerűség.

A legfontosabb kérdőjel  az egész koncepcióban – jegyzik meg az MKB elemzői –, hogy miért vennének a bankok nagy mennyiségben állampapírt. Úgy tűnik, hogy az MNB reményei szerint a jegybanki eszközöket érintő változások képesek lesznek a növekvő keresletet biztosítani. A jegybank a meglévő kéthetes eszközt (amelyhez az alapkamat kapcsolódik) olyan módon változtatja meg, hogy a jelenleg forgatható (adható-vehető) kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakítja át, amivel lényegében kizárja a külföldi és az egyéb nem banki befektetőket az eszköz közvetlen eléréséből.

Az MNB azt reméli, hogy a betét rosszabb likviditási tulajdonságai növelik majd a hosszú lejáratú állampapírok keresletét a hazai bankok körében. Ennek biztosítása érdekében az állampapírok megnövelt állományából származó magasabb likviditási és kamatkockázatok enyhítésére az MNB új jegybanki eszközök – kamatcsere, eszközcsere és hosszú lejáratú változó kamatozású (az EKB LTRO-jához hasonló) hitelkonstrukció – bevezetésére is készül.

Véleményük szerint a kéthetes eszköz átalakítása nem lesz elegendő az állampapírok keresletének jelentős növeléséhez, mivel a kéthetes betét a Bázel III. szerinti likviditás fedezeti ráta számításakor is likvid eszköznek minősül. A bankok likviditási helyzetük értékelésénél más, belső használatú, nagyon rövid távra vonatkozó likviditási mutatókat is alkalmaznak, amelyeket a kéthetes eszköz változásai hátrányosan befolyásolhatnak, de még ebben az esetben is kétséges, hogy mindez az állampapírok keresletének nagymértékű megugrását eredményezné, mert a bankrendszer forintlikviditása óriási.

 

A változások piaci hatása egyrészt a külföldi befektetők rövid távú reakciójától, másrészt az új eszközök konkrét feltételeitől függ. Az MKB-nál úgy látják, hogy a javasolt változások legalább részben tőkekiáramláshoz, részben pedig a rövid lejáratú állampapírok külföldi keresletének megugrásához vezetnek majd. A tőkekiáramlás átmenetileg gyengébb árfolyamot eredményezhet.

A jegybanki eszköztár átalakítása ellenére sem várható a bankok viselkedésének jelentős változása, azaz a hosszú lejáratú állampapírok keresletének nagymértékű emelkedése.

Hozzáteszik ez a véleményük akkor megváltozhat, ha az új jegybanki eszközök kondíciói igen kiemelkedően kedvezőek lesznek, ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy a jegybanki intézkedések az állampapír vásárlások támogatásának minősülhetnek, amit pedig az EKB találhat kifogásolhatónak. Amennyiben az ÁKK a banki állampapír-kereslet emelkedése hiányában növeli a forintalapú állampapírok kínálatát, a hosszú távú hozamoknak emelkedniük kell a kereslet ösztönzése érdekében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.