Fekete István, a JVSZ elnöke szerint a közös ajánlások négy terültre a közigazgatási reformra, az adózásra, az oktatási és munkaügyi reformra, illetve az átláthatóságra vonatkoznak.

A szervezetek tagvállalatai, a befektetők javaslatait képviselő szervezetek állásfoglalásokban az ország érdekében szükségesnek és fontosnak tartott gazdaságpolitikai lépéseket szeretnék felvázolni, amelyek egyben alapul szolgálhatnak a kormányzat által a következő években megvalósítandó reformok és gyakorlati intézkedések értékeléséhez.

Az anyag elkészítésével szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország visszaálljon a növekedési pályára - hangsúlyozta a JVSZ elnöke.

Heinczinger Róbert, az Ernst & Young Adótanácsadó Kft. partnere az adószerkezet átalakítására kidolgozott javaslatok között említette a bevételeken alapuló jövedelemátalányok megszűnését, például EKHO, egyéni vállalkozó, őstermelő és EVA, stb. esetében. Javasolják a munkáltatói járulékok további csökkentését a nyugdíjbiztosítási járulék esetében 24 százalékról 19 százalékra, az egészségbiztosítási járuléknál 2 százalékról 0 százalékra, továbbá a 27 százalékos EHO megszüntetését. Ehelyett tételes EHO-t javasolnak a szervezetek, körülbelül 8 ezer forintos szinten, munkavállalói teherként. Szintén a foglalkoztatási adóterhelések között 15 millió forintnál egységes nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékplafont indítványoznak bevezetni (munkavállalóit és munkáltatóit egyaránt) úgy, hogy a nyugdíjjogosultság számítása során továbbra is csak a jelenlegi járulékplafon szerinti befizetés legyen figyelembe véve.

A vállalkozások adóterhelése kapcsán a befektetők javasolják megszüntetni a helyi iparűzési adót, valamint a kis adókat, azaz az innovációs járulékot, a szakképzési hozzájárulást és a rehabilitációs járulékot. Az osztalékadót továbbá 25 százalékról 10 százalékra csökkentenék. A 34 százalékos társasági adó elriasztó szám, a befektető ezt látva nem is nézi a többi számot, tehát csökkentésre van szükség - mondta Heinczinger Róbert. A szervezetek a javaslatokban az adóbevételekre is gondoltak, mégpedig a már említett tételes EHO mellett az adójóváírás szociális támogatással történő kiváltásával, a jelenleg is hatályos önkormányzati építményadó általánossá és kötelezővé tételével, a hatósági ellenőrzések hatékonyságának javításával, valamint a közigazgatás modernizációjával.

A hatékonyabb közszféráról György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője beszélt. A közigazgatási reform szervezetek által javasolt pillérei például a minőségi jogalkotás, a minőség- és szervezetfejlesztés, a finanszírozhatóság uniós forrásokkal. A közigazgatási és közszolgálati reformnak a szervezetek szerint elsősorban arra kell irányulnia, hogy a magyar közigazgatás a hagyományos nemzeti költségvetési újraelosztó szerepköréből egy EU-konform gazdaságösztönző szerepre váltson. A szervezetek felajánlják segítségüket abban, hogy szakértői az új kormány rendelkezésére állnak a közigazgatási reform stratégiájának kidolgozásában, hogy a gazdasági szférában szerzett legjobb gyakorlatokat a közigazgatásban is - a szféra sajátosságait figyelembe véve - alkalmazhassák.

Vahl Tamás, a DUIHK elnöke elmondta: az oktatási és munkaügyi reform stratégiai szemléletváltáson keresztül lehet csak sikeres. A hosszú távon is fenntartható egyensúly kialakulásának érdekében versenyképes munkahelyek és az azokat betöltő munkaerők minőségében, mennyiségében és szerkezetében, komplex gazdaságpolitikai szemléleten alapuló stratégiára van szükség, amely egyszerre van tekintettel az oktatásra, a gazdasági versenyképességi tényezőkre, a szociális rendszerekre, az állami pénzügyekre, a technológiai fejlődésre és a társadalmi-kulturális folyamatokra. A felsőoktatásban szükség van a munkaerőpiac-orientáltság, valamint a gyakorlati képzés arányának jelentős fokozására - javasolják a szervezetek.

Drajkó László, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője az átláthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet. A három szervezet fontosnak tartja, hogy a transzparencia az államhatalmi rendszerek minden szintjén érvényesülő elvvé váljon, amihez elengedhetetlen a politika és a gazdaság folyamatos párbeszéde. Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke az átláthatóság fontossága kapcsán elmondta, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom működésének minden elemét átható korrupció visszaszorításával megteremti a tisztességes versenyt elősegítő jogi környezetet.