A MÁV elleni keresetet 95 ember nevében nyújtották be. A felperesek - túlnyomórészt a holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói - 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Szerintük a MÁV "tudatosan biztosított"szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba. Ezenkívül a MÁV megfosztotta az áldozatokat értékeiktől.

A MÁV azt állította a perindításra reagálva, hogy mint a magyar állam egyik intézménye, több okból nem perelhető az ügyben, egyebek között amerikai bíróságnak nincs felette joghatósága. Ezt az érvelést most Samuel Der-Yeghiayan bíró elutasította.

Elismerte: az amerikai törvények általában nem teszik lehetővé amerikai bíróság számára, hogy külföldi állam vagy valamely intézménye fölött ítélkezzen, de ez alól vannak kivételek. Ilyen kivétel például a lopás, amely a nemzetközi jogba ütközik. Akkor is van joga ítélkezni amerikai bíróságnak eltulajdonítás esetén, ha mind a tettes, mind az áldozat magyar volt - tette hozzá.

Holokauszt-túlélők a MÁV elleni chicagói kártérítési perhez kapcsolódva tavaly március 25-én több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen is nyújtottak be keresetet, valamint legalább 300 azonosított vészkorszak-túlélő nevében benyújtottak egy keresetet Washingtonban is tavaly október 22-én a magyar állammal, illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungariával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben, azzal a váddal, hogy a második világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában.