Az idén több probléma lesz az országban az aflatoxinnal, mert a tavalyi szárazság miatt a betakarított kukoricatermés penészesebb lett. A szaktárca ezért segítséget nyújt a gazdálkodóknak abban, hogy az esetlegesen penészes takarmánytételeiket le tudják cserélni – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára az MTI-nek.

Korábban a HírTv fogyasztóvédelmi műsora adott hírt arról, hogy aflatoxinnal szennyezett tej került a polcokra a nagyobb budapesti vásárcsarnokokban, és az egyikben a rákkeltő gombaméreg egészségügyi határértékének kétszeresét találták. A hírcsatorna a február közepén kirobbant szerbiai botrány után vizsgáltatott be több magyar tejmintát egy nemzetközileg elismert laboratóriumban.

Az aflatoxint például a kukoricán megtelepedett penész termeli, a gombaméreg a tejen keresztül választódik ki. Kardeván Endre jelezte: amennyiben a tejben az aflatoxin-szennyezettség elér egy határértéket, akkor a tejet az élelmiszerbiztonsági hatóságok elkobozzák, mert az élelmiszerként nem használható fel.

Amennyiben a penészgombával szennyezett takarmányokat a gazdálkodók lecserélik, úgy az aflatoxin 3-5 nap alatt kiürül az állat szervezetéből, és nem üríti tovább a tejjel. Ekkortól pedig már a tej teljes mértékben egészséges és fogyasztható lesz – mondta az államtitkár, hozzátéve: a gazdák felelőssége, hogy szennyezett takarmányt ne etessenek az állatokkal.

Az aflatoxinok a táplálékkal kerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol génkárosító és rákkeltő hatást fejtenek ki. Ezért mind az élelmiszerekben, mind a takarmányokban a még megengedhető határérték szigorúan szabályozott. A szakemberek az aflatoxint is rendszeresen vizsgálják azokban a termékekben, amelyek az ezt termelő penészgombára érzékenyek.

Két héttel ezelőtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal még arról számolt be, hogy Magyarországon előállított tej, illetve tejtermék hatósági visszavonására aflatoxin szennyezés miatt ezidáig nem volt szükség. Ez annak is köszönhető, hogy a tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része – a hatóság figyelemfelhívó tájékoztatását követően – önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja vagy vizsgáltatja a nyerstej aflatoxin tartalmát.

Magyarországon – a szokatlan időjárás miatt – tavaly év végén jelentkezett a probléma, amelyet a magyar hatóság kiemelt kockázati tényezőként kezel. Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fokozottan ellenőrzi a hazai takarmánykukoricát és nyerstejet.

A lóhúsbotránnyal kapcsolatban Kardeván Endre elmondta: a magyar állategészségügyi hatóságok ellenőrzés alatt tartják a dolgokat, az országban forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak, az emberi egészségre nem ártalmasak. Hozzátette, hogy a lóhús fogyasztásának egészségi kockázata tudomása szerint nincs, nemhogy itthon, de egész Európában sem.

Arra az egyik tévécsatornán közzétett hírre, hogy hamis papírokkal korrupt állatorvosok segítségével vittek lovakat külföldre, illetve, hogy a különféle töltelékárukban oda nem illő összetevők vannak, az államtitkár érdemben nem nyilatkozott. Részben információhiányra hivatkozott, részben pedig arra, hogy a szóban forgó ügyben rendőrségi nyomozás folyik az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok feljelentése alapján. Annyit azonban megjegyzett, hogy a tévériportban elhangzottak sok csúsztatást tartalmaztak. Példaként hozta, hogy egy döglött lovat vágóhídra vinni lehetetlennek tűnik, mivel a lóhús két órán belül megromlik.