Varufakisz előzőleg határozottan elutasító üzeneteket kapott az EU vezető tagállamaitól, az egyöntetű álláspont szerint korábban már történt egy részleges adósságelengedés, és még egyszer ugyanazon a folyón nem kel át az országot 240 milliárd euróval a csődből kihúzó, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapból álló trojka fogata. Sőt a folyóhoz oda sem kívánnak érni a trojka tagjai, akik lakossági megszorításokat, reformokat és széles körű privatizációt követeltek meg a segítség fejében, kiváltva ezzel a görög nép nyers utálatát.

A választásokon győztes, a további megszorítások folytatását elutasító Sziriza párt visszavett hangzatos választási ígéreteiből, s tárgyalásokon próbál elfogadható feltételeket kiharcolni a nyomasztó adósságteher kezelésére. Varufakisz hétfőn George Osbourne pénzügyminiszterrel és a City vezető bankáraival tárgyalt, s az adósságleírás helyett annak megújítására, kiváltására helyezte a hangsúlyt. A magánbefektetők megnyugodhatnak, Athén velük szemben az eddigiek szerint törleszti tartozásait, változtatások a trojkát érintenék.

Janisz Varufakisz Londonban győzködte a befektetőket Peter Nicholls / Reuters

A Financial Timesban közölt tervek szerint az uniós ESM-segélyalapból lehívott támogatások fejében a görög gazdasági növekedéshez indexált kötvényeket bocsátanának ki, míg az EKB felé fennálló adósságot le nem járó kötvényekkel váltanák ki. Mindez elég ködösen hangzik, de a részletek kidolgozására még van idejük a feleknek, a trojka jelenlegi támogatási programja ugyanis február végén fut ki, s az új kidolgozásáig négy hónapos türelmi időt javasolnak a görögök, ezalatt az EKB továbbra is likviditással látná el a görög bankrendszert. Ismeretes, hogy a görögök ma sem tudják magukat finanszírozni a piacról, ami az ott uralkodó állapotokat tekintve korántsem meglepő.

Varufakisz a kötvénycsere mellé reformokat is ígért, úgymint az adóeltitkoló görög nagytőke bevonását a közteherviselésbe, továbbá tartósan a GDP 1-1,5 százalékát kitevő elsődleges költségvetési többletet. A privatizáció kérdésében merev álláspontot képviselnek, újabb vagyonelemek eladását a jelenlegi deflációs környezetben nem támogatják, mert az eleve az értékek elkótyavetyélésével érne fel. A már eladott vagyon reprivatizálására nincs se szándék, se pénz. A fejleményekre, a magánbefektetők védelmére tett ígéretekre megkönnyebbüléssel reagáltak a piacok. A görög tőzsde vezető indexe tíz százalékot erősödött, elsősorban a pénzügyi szektor cégeinek két számjegyű erősödésének köszönhetően.

A görögök manőverezése, hirtelen irányváltásai mindazonáltal sokak számára nyugtalanítóak lehetnek. Michel Sapin francia pénzügyminiszter a Reutersnak adott interjújában óva intette a görögöket, hogy önös érdekeikért a Párizs–Berlin-tengely megbontásával kísérletezzenek.