Alig változott a forint árfolyama kedd reggel a bankközi devizakereskedelemben. Az eurót 306 forinton jegyezték, csaknem azonos árfolyamon a hétfő esti 306 forinttal. Hétfőn az euró jegyzése 308 forinton, 14 havi csúcson is járt a ciprusi mentőcsomag által kiváltott kockázatkerülő befektetői magatartás miatt. Estére azonban az árfolyam már visszatért a kora reggeli 306 forintos szintre. Kedd reggel a svájci frankot 249 forinton jegyezték, az előző esti árfolyamon, csakúgy, mint a dollárt, amelyért most is 236 forintot kérnek. A japán jen is változatlan, árfolyama a hétfő esti 2,4 forinton áll.

Hétfő este az euróövezeti miniszterek módosítottak a szombaton elfogadott tízmilliárd eurós ciprusi pénzügyi mentőcsomag hozzájárulási feltételein. Eltörölték a százezer euró bankbetétig kivetni tervezett 6,75 százalékos egyszeri különadót, de ennek fejében a százezer euró feletti összegek egyszeri adóját az eredetileg tervezett 9,9 százalékról 15,6 százalékra emelték. A tervezetet a ciprusi parlamentnek még el kell fogadnia, a képviselők a tervek szerint ma döntenek a kérdésben. Cipruson a bankok kedden és szerdán zárva tartanak a betétkivételi roham megakadályozása érdekében.

Ciprus lényegében tavaly nyár óta „esdekel” a mentőcsomagért, és immár két éve nem tudja magát a piacról finanszírozni – emlékeztetnek a CIB bank elemzői. Oroszország korábban 2,5 milliárd eurónyi hitelt bocsátott az ország rendelkezésére, ez a pénz azonban hónapokon belül elfogy, így mentőöv hiányában Ciprusnak csődöt kellett volna jelentenie. Az egyértelmű volt, hogy március végéig megszületik a megállapodás, és bár időről időre szóba került, hogy a betétesek is érintettek lesznek, eddig minden ilyen pletykát, híresztelést kategorikusan cáfoltak.

A kis ország (GDP-je az euróövezet GDP-jének mindössze 0,2 százalékát teszi ki) krízise a görög válságban gyökerezik, hiszen az ország és annak bankrendszere ezer szálon kötődött Görögországhoz. A bankok portfóliójában lévő görög államkötvényeken elszenvedett veszteség, illetve a ciprusi bankok által görög cégeknek nyújtott hitelek (22 milliárd euró) megroppantották a pénzügyi rendszert. A görög adósságleírás az államadósságot negyedével emelte meg. A bankok feltőkésítésére, illetve az államadósság 2016-ig történő finanszírozására a számítások szerint 17,5 milliárd eurónyi segítségre lett volna szüksége az országnak (körülbelül egy teljes évi GDP-nek megfelelő összeg).

A hét végi döntés értelmében a bankok feltőkésítéséhez szükséges tízmilliárd eurót egy IMF-fel közös program keretében rendelkezésre bocsátják, a fennmaradó összeg nagy részét pedig a betétesekre kivetendő adóból teremtik elő. A csomag további intézkedéseket is tartalmaz, így például bizonyos állami cégek privatizációját, a társasági nyereségadó emelését, illetve kamatadó kivetését, de az országnak azt is vállalnia kell, hogy a bankszektor mérlegfőösszegét, amely jelenleg meghaladja a GDP 700 százalékát, néhány éven belül az EU átlagára, 350 százalékra csökkenti.

Politikailag érthető a döntés, hiszen a másik opció a csőd, illetve az adósság átstrukturálása lett volna, a hitelező országok választóinak pedig nehezen lehetne elmagyarázni, hogy az „offshore paradicsomként” aposztrofált Ciprus betéteseit az ő adóeuróikból mentik meg. (A ciprusi bankszektor 68 milliárd eurós betétállományának körülbelül harmada a nem rezidensek tulajdona, becslések szerint javarészt orosz és brit cégek, állampolgárok betéteiről van szó.) Bár már hetekkel korábban lehetett olvasni a betéteseket is negatívan érintő megoldásról, a piacok mégis sokkolónak értékelték a fejleményeket, és többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ezzel az EU egy újabb veszélyes precedenst teremtett.

Rövid távon úgy tűnik, hogy a negatív hatások mérsékeltek maradnak – amiben nagy szerepe van annak, hogy ma már rendelkezésre állnak olyan eszközök és mechanizmusok, amelyek a fertőzés kockázatát jelentősen csökkentik –, hosszabb távon azonban az euróba vetett bizalomnak nyilvánvalóan nem tesznek jót a görög adósságleíráshoz, illetve a mostani betéteseket érintő döntéshez hasonló esetek.