Szollár Domokos elmondta: a kormány döntött arról, hogy milyen módosító indítványokat támogat az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) történt tárgyalást követően. A kabinet, a bizottsági módosító indítványokkal együtt, összesen több mint ötven, a jövő évi adótörvény-javaslatot módosító indítványt fogadott be. Az OÉT-tel való pénteki tárgyalást követően a kabinet arról döntött, hogy a béren kívüli juttatások közül a kedvezményes kulcs alá tartozzon a helyi közlekedési bérlet, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig). Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A kormány rendeletet hoz arról, a földhivatalhoz idén június 30-ig benyújtott lakóingatlan eladásról szóló szerződések esetében teljes egészében a 20 százalékos áfa-kulcsot kell alkalmazni. Szintén ide tartozik, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás még ez év nyarán, várhatóan július elején, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá kerül.

A kormányszóvivő felidézte: az elfogadott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha az üdülőt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe. Szollár Domokos a bizottsági módosítók kapcsán hozzátette: a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adóhivatal szedje be a jövő évtől, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lesz, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetve mekkora legyen a kivetett adó mértéke.
A szóvivő emlékeztetett, hogy a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az önkormányzatokkal folytatott legutolsó egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát.

Az új javaslat szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon megtörténik - szögezte le a kormányszóvivő.
Mint mondta, szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át márciusban és szeptemberben az előlegeket, valamint milyen elszámolási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Ennek az a lényege, hogy az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók - hangsúlyozta Szollár Domokos.

Felhívta a figyelmet: a tervezett szabályozás azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, s csak később korrigál.

Szollár Domokos a vagyonadóról szólva kiemelte, hogy az adó mértéke változott a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0-30 millió forint között 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre a három kulcs.

Hozzátette, hogy továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól, de változás lenne az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adó fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el - közölte.

Válságnak még nincs vége, ám a szélsőséges kilengések szakasza lezárult a Magyar Bankszövetség elnöke szerint, aki elismeréssel nyugtázta a kormány intézkedéseit, ám sokallja a kompromisszumokat. Felcsuti Péter úgy véli, a bankszektor az idén legfeljebb pozitív nulla eredményt érhet el. "Nem lehet nem elismerni a kormány válságkezelésre irányuló intézkedéseit" - jelentette ki a bankszövetség elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Úgy vélekedett, a lépések a kedvezőbbre forduló globális helyzettel párosulva hozzájárultak a válság hatásainak csillapításához.

A bankszövetség már tíz éve szorgalmazza az államháztartás egyensúlyának javítását célzó intézkedéseket - emlékeztetett. A kormány sok "szent tehénnek" minősülő elemhez hozzányúlt, aminek szerepe van abban, hogy konszolidáltabb időket élünk, s a nemzetközi szervezetek támogatása fennmaradt. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kompromisszumok terén egyes esetekben túl messzire mentek, példaként a természetbeni juttatásokat, a vagyonadóvá alakult ingatlanadót és a kereskedelmi szálláshelyek áfájának átsorolását említve. Az utóbbi "kőkemény lobbitevékenység eredménye" - mondta.