Az államháztartás hiánya a GDP 2,1 százalékát tette ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank hétfői jelentéseiből. Az uniós túlzottdeficit-eljárásban viszont valamivel kisebb deficitet jelentett Magyarország (2,0 százalékos hiányt), aminek a KSH szerint technikai okai vannak. A deficit kisebb a kormány eredeti céljánál, hiszen a nemzeti össztermék 2,5 százalékára kívánták mérsékelni a hiányt.

A kiadások tavaly 0,6 százalékkal csökkentek, ami valójában annyit jelent: alig változtak. Tavaly az állam 13 ezer 741 milliárd forintot költött, ami 84 milliárd forinttal kisebb csupán a 2011-esnél. Spórolni két területen sikerült, az egyéb kiadásoknál, ahol csak annyi történt, hogy az állam 2012-ben nem konszolidálta az állami vállalatok (MÁV, Magyar Fejlesztési Bank) adósságát. Erre 2011-ben a magánpénztárak államosítása adott lehetőséget, hiszen akkor ez a kiadás szinte eltűnt a többi között.

További megtakarítást a kormányzat a béreknél ért el: az éves szinten 39 milliárdos lefaragás jelentős állami leépítések és a közmunkaprogram felfuttatásának egyenlegeként keletkezhetett. Nem történt viszont meg az, amit az elemzők vártak: a beruházási kiadások nem estek vissza - holott többen jóindulatúan arra gondoltak, hogy a tavalyi recessziónak a közvetlen állami megtakarítás is lehetett az oka. Valójában azonban csak az adóemelések hathattak.

A kormány a hiányt ugyanis adóemeléssel csökentette. A bevételek 6,6 százalékkal nőttek (a magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosítását ismét figyelmen kívül hagyva), immáron a GDP 46,5 százalékát tették ki - ez, a különleges 2011-et leszámítva, 1999 óta a második legnagyobb elvonási szintet jelenti. Magasabb ennél csak 2009-ben volt a bevételi arány (46,9 százalék).

Mind a jövedelem, mind pedig a forgalmi adóbevételek jelentősen nőttek 2012-ben, közel tíz százalékkal az előző évhez képest. Soha ennyit nem vont el az állam forgalmi adók címén, immáron a nemzeti össztermék 18 százaléka, az összes állami bevétel majdnem 40 százaléka származik innen, a felét pedig az áfa teszi ki.

A 2011-es szja-csökkentés hatása azonban már alig látszott, sőt, tavaly már emelkedett a jövedelmek terhelése - nem változott viszont a tőke adójának a mértéke, még mindig elhanyagolható szintű bevételre tesz szert az állam a vagyonok adóztatásából.

A hiánycsökkentés ellenére az államadósság még mindig a GDP 79,2 százalékát tette ki az elmúlt év végén. A 22 ezer 381 milliárdos bruttó adósságot (amit a maastrichti rendszerben figyelembe vesznek) a forint árfolyamának romlása 278 milliárddal növelte, míg a visszafizetések 102 milliárddal csökkentették. Rontott a mutatón a GDP visszaesése is, hiszen növekvő gazdasággal még könnyebb lett volna alacsonyabb GDP-arányos értéket elérni.

Az adósságmutató az elmúlt évben folyamatosan emlekedett, és a legfrisebb adatok arról tanúskodnak, hogy a folyamat az idén , az első negyedévben sem állt meg. Vagyis: a magánnyudíjpénztárak államosítása arra volt elegendő, hogy az adósságszintet a GDP 80 százaléka közelébe vigye, majd ez alá csak óriási adóemelésekkel sikerült leszorítani.  (2010. végén 81,8 százalékon állt a mutató, 2011-ben 81,4 százalékra csökkent).