(Startupnak nevezik az olyan induló, innovatív vállalkozásokat, amelyeknél gyors növekedésre lehet számítani.) Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a napokban a StartMobil konferencia megnyitóján beszélt erről, korábban pedig az adórendszer őszi átalakítását is belengette. A cél érdekében a gazdasági tárca és a piaci szereplők szakértőiből álló BudapestHUB munkacsoport állított össze cselekvési tervet.

Budapesten egyelőre a látszólag kisebb feladatok is nagy kihívásnak tűnnek: első körben az lehet reális cél, hogy valahogyan megállítsák a startupok elvándorlását. Az egyedi programok mellett ehhez szakértők szerint olyan ösztönzők is szükségesek, amelyek minden startup számára hozzáférhetők, nem csak pályázati úton, azaz szelektált módon. Tipikusan ilyen lehet az adórendszer módosítása – Cséfalvay szerint a kormány ősszel nyújtaná be az erről szóló javaslatot, amelyet a munkacsoporttal együttműködve alakítanak ki.

Árvai Péter, a Prezi ügyvezetője. Nekik sikerült Reviczky Zsolt

A piaci alapon működő befektetéseket kell könnyebbé és vonzóbbá tenni, ebben a brit példák lehetnek követendők – mondta lapunknak Miskolczy Csaba, a Myco Incubation vezetője, a BudapestHUB egyik szakértő tagja. Első körben egy az adózásban és adminisztrációban használható startup-definíciót kell alkotni adott bevételi korláttal, adott alkalmazotti létszámmal és a cég maximum korával kiegészítve – ami egyebek mellett az uniós támogatásoknál is megkülönböztető indikátor lehet.

Alapvető a kedvezményrendszer startupokra szabása. A magyar társaságiadó-kedvezmények a vállalkozás nyereségére vonatkoznak, ám egy startup az első időben épp nyereségnek van híján, azaz a hagyományos vállalati adókedvezményekkel nem sokra megy. Ahogy a kutatás-fejlesztés után járó adókedvezménnyel sem, hiszen azt is csak a pozitív adóalap terhére lehet leírni. Ezért olyan kedvezményeket volna célszerű kidolgozni, amelyek nem egyszerűen a társaságiadó-alapot csökkentik.

Hanem például a járulékokat: a bérterhek kifejezetten magasak, ráadásul egy startupnál nem betanított munkások kutatnak, azaz jól jöhet valamiféle járulékkedvezmény. Elvileg a munkahelyvédelmi akciótervben szerepel a kutatók után igénybe vehető járulékkedvezmény, az azonban nem a startupokra van optimalizálva. Az innovatív mikrocégek számára a támogatott eszközbeszerzés is hasznos segítség volna. Speciális mivoltuk okán a szellemi apportból, a tudásból származó jövedelmek után is érdemes volna jelentősebb adókedvezményt adni.

A vállalkozásindításban a befektetői oldal is kaphatna több segítséget – javasolja a BudapestHUB. Itt elsősorban a brit példákat ajánlja a csoport: ha valaki befektet egy startup cégbe, nemcsak a befektetés száz százalékát írhatja le, hanem további 30 százalékot is – vagyis a költségek leírhatósága mellett a ténylegesen fizetendő adóból is le lehet csípni.

A befektetések támogatásának másik módszere a veszteségek elhatárolása, a britek is élnek ezzel. A magyar szabályozás ezen a téren példaértékű módon kedvező, bár a válság éveiben szigorodott, megfeleződött. Ez persze nem jelenti azt, hogy a startupokra specializálva ősszel ne egészülhetne ki a szabályozás.