Adó adó hátán az új Széll Kálmán Tervben
Az egy évvel ezelőtti terv meghirdetésekor jellemző fényes külsőségek ezúttal elmaradtak, a kormány hivatalos honlapjára tették fel az eddig megtett intézkedések hatásait számba vevő jelentést és az ország előtt álló feladatokat összegző tervet.
Nem ússzuk meg távközlési adó nélkül, de a sárgacsekk-adóval is közelebbi barátságot kell kötnünk, ez szűrhető le az SZKT frissített verziójából. A távközlési adóból az idén 30, jövőre 52 milliárd forintos bevételre számít a kormány, míg a sárgacsekk-adót csak jövőre vezetik be, abból 130-228 milliárdos bevételt remélnek. Az adóterv kiforratlanságát jelzi a két szám közötti hatalmas eltérés. A költségvetési szervektől az idén, s jövőre is 44,7-44,7 milliárdot vonnak el.
A gyógyszerkasszából az idén 10 milliárd forintot hasítanak ki.
Közel 45 milliárd forint megtakarítást eredményez a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataiból 37,4 milliárd forint zárolása, a vagyonfejezet esetében 3 milliárd forint, a helyi önkormányzatok támogatásánál 4 milliárd forint, a TB Alapok költségvetési szerveinél 0,3 milliárd forint kiadás megtakarításának elrendelése.
A bevételi oldalt növeli már idén a távközlési szolgáltatási adó évközi bevezetése. Költségvetési hatását 30 milliárd forintra teszi az új Széll Kálmán Terv. A "fordított áfa" bevezetése a mezőgazdaságban ugyancsak a pénzt szaporítja a költségvetésben. (Költségvetési hatása az adóbeszedési hatékonyság javulásnak köszönhetően 10 milliárd forint lehet).
A több elemző által is neuralgikus pontnak tartott helyi önkormányzatokhoz is hozzányúlnak. A 2011. évi kedvezőbb egyenleg bázishatása, valamint a megvalósult szervezeti átalakulások (intézményrendszerek központi irányítás alá kerülése) és a jogszabály által garantált korlátozottabb hitelfelvételi lehetőség együttes költségvetési hatása 60 milliárd forintra becsülhető.
Az összesen 155 milliárd forintot kitevő egyenlegjavulás révén lehetőség nyílik a költségvetés „extra” tartalékainak visszaépítésére is. Így annak ellenére, hogy az eredetileg tervezett kockázati tartalékok döntő részben az adó- és járulékbevételek elmaradásának, illetve a várható többletkiadásoknak az ellentételezésére szolgálnak, a pótlólagos intézkedéseknek köszönhetően a költségvetésben továbbra is rendelkezésre áll a GDP közel 0,4 százalékának megfelelő „extra” tartalék a makrogazdasági és pénzügyi kockázatok fedezetére.
Részletes tervek 2013-ra
Végre már a jövő évet illetően is olvashatóak konkrétumok. A 2,2 százalékosra tervezett hiánycél elérését egyrészt a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság, másrészt a Széll Kálmán Tervben kijelölt területeken megvalósított megtakarítások, harmadrészt a Széll Kálmán Tervet kiteljesítő további intézkedések biztosítják.
Ennek részeként a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli felülvizsgálatával 40 milliárd forint megtakarítás érhető el jövőre. Ez az ideivel együtt már 50 milliárd forintos csökkentés. A vagyonfejezet kiadásainál 20 milliárd forint megtakarítást eredményez a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységének és szervezeti kereteinek racionalizálása és közfeladataik ellátási kötelezettségeinek módosítása.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott állami támogatási kötelezettség helyett uniós források bevonása 25 milliárd forint megtakarítást eredményez.
A nagyvárosi tömegközlekedéshez is hozzányúlnak. A tervek szerint az erre a célra elköltött pénzek 10 milliárd forinttal csökkennek, mivel az egyéni közlekedési módokat használók jelenleg nem járulnak hozzá megfelelő mértékben a rendszer működtetéséhez, miközben élvezik az annak révén jelentkező előnyöket, ami felülvizsgálatra kerül.
A tranzakciós adó jövőre lép be az életünkbe: a széles adóalapot terhelő, így alacsony kulcs mellett is jelentős bevételi hatással járó pénzügyi tranzakciós illeték "személyében". Az új típusú adó bevezetéséből az első időszakban befolyó adóbevétel nehezen tervezhető, különös tekintettel arra, hogy bizonyos nagy összegű tranzakcióknál maximálják a terheket.
A 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1 százalékos adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek. Az ezt meghaladó adóbevétel a költségvetési tartalék növelését szolgálhatja.
A távközlési szolgáltatási adó 2012. évközi bevezetése 2013-ban már 52 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét. Az energiaellátók jövedelemadójának fenntartása és az adóalap szélesítése 55 milliárd forint bevételt jelent.
A biztosítók sem ússzák meg. Bevezetnek egy új, egységes biztosítási adót, amely a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem kiváltását is beszámítva (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) 15 milliárd forint bevételi többletet eredményez.
2013-ban már 15 milliárd forint többletbevétel várható a „fordított áfa” bevezetésétől a mezőgazdaságban.
Közvetetten a költségvetési kiadásokat is érinti az e-útdíjból tervezett bevételek emelt szintű indítása 2013 közepétől (az elvárt költségvetési hatás 75 milliárd forint lenne).
A fentiek mellett a vártnál alacsonyabb 2011. évi dologi és felhalmozási kiadások bázishatása, a szervezeti átalakulások és jogszabály által garantált korlátozottabb hitelfelvételi lehetőség következtében a helyi önkormányzatok egyenlege is mintegy 90 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az előző konvergenciaprogramban számítottnál.
2014-re is marad az erőteljes kiadáscsökkentés
A 2014-ről szóló elképzelések az előzőekhez képest már kevésbé konkrétak. Úgy fogalmaz a SZKT 2.0, hogy a 2013-ig megvalósuló költségvetési konszolidáció eredményeire támaszkodva, a javuló makrogazdasági környezet és a költségvetési takarékosság fennmaradása biztosítja a tervezett egyenlegjavítást.
Eltekintve a banki különadó szintjének feltételezett csökkenésétől 2014-ben, a programidőszak utolsó két évében a konvergenciaprogram nem számol az adórendszer lényeges változásával. Az adóbevételek – de az uniós támogatások nélkül számítva az államháztartás összes bevétele is – a GDP-től enyhén elmaradva bővülnek, így az egyenleg javulásához a kiadások erőteljesebb csökkenésére van szükség.
A program feltételezései szerint a közszférában a törvényeknek megfelelően alakulnak az illetmények. A bérekre és járulékokra fordított kiadások a közmunkaprogramokban részt vevők számának növekedését is tükrözik – a takarékos költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően a dologi kiadások a program időhorizontján végig a GDP-től elmaradva bővülnek – a nyugdíjrendszer és a szociális kiadások reformjának eredményeként a nagy kiadási tételek közül a GDP-arányos társadalmi juttatások szűkülése a legerőteljesebb a programidőszak utolsó két évében is.
Emellett megemlítenek egy nem elhanyagolható pontot is: a beruházási kiadások a GDP 4 százaléka felett stabilizálódnak az egész időhorizonton.
