Az OTP-csoport az idei első kilenc hónapot 96,4 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta, amely 12 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest – derül ki a hitelintézet gyorsjelentéséből. A visszaesésért részben egyedi tételek a felelősek. A bankadót például idén már az első negyedévben teljes egészében elszámolta a bank, míg tavaly ezt négy egyenlő részletben tette, de az ilyen és hasonló elemek nélkül számolt, korrigált profit is hatszázalékos csökkenést mutat.

Az eredmény romlásáért elsősorban a magyarországi tevékenység a ludas: az üzleti környezet kedvezőtlen alakulása, a kamatmarzs szűkülése és a hitelállomány végtörlesztés okozta visszaesése miatt ötödével csökkent az OTP itthonról származó nyeresége. Ezzel szemben a külföldi leánybankok, mindenekelőtt az orosz érdekeltség egyre jobban teljesít, a csoport nyereségének több mint felét már a határon túl termeli meg.

A már évek óta tartó tendenciában egyelőre nem is várható változás. Az OTP például szívesen növelné kihelyezéseit a hazai lakossági lakás- és fogyasztási hitelezés területén (a harmadik negyedévben folyósított jelzáloghitelek harmadát, míg a személyi kölcsönök több mint felét így is a bank nyújtotta), a kereslet azonban ennek gátat szab, s a fogyasztás idei visszaesése és jövőre várt stagnálása mellett nem is várható komolyabb bővülés – fogalmazott sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

A belföldi kereslet alakulása köszön vissza a vállalati hitelezés alakulásában is: bár a hitelintézeti szektor átlag hatszázalékos csökkenésével szemben az OTP idén öt százalékkal tudta növelni vállalati hitelállományát, de ezt csak komoly erőfeszítések árán sikerült elérnie. Nem cél és nem is örülnek annak, hogy a hitel/betét mutató száz százalék alá csökkent (szeptember végén 95 százalék volt). Mind a gazdaságnak, mind a banknak az lenne jó, ha többet tudnának hitelezni, de a jelenlegi környezetben ennél több forrásra nincs fizetőképes kereslet – derült ki a bankvezető által elmondottakból.

Nem könnyíti meg persze a bankok, így az OTP dolgát a kormányzat sem. A települések adósságának átvállalásával kapcsolatban Bencsik László elmondta, hogy az önkormányzati rendszer alapvető átalakítása, a feladatok és ezzel együtt a finanszírozás jelentős részének állami kézbe vétele (amit egyébként a vezérigazgató-helyettes személy szerint pozitív iránynak tart) szükségessé teszi a korábban felvett hitelek rendezését is. Ám minden település helyzete más és más, eltérő az önkormányzati finanszírozásban érdekelt bankok portfóliója is, ezért az egyes eseteket külön, háromoldalú tárgyalások keretében kell rendezni.

A kormány által elvárt esetleges diszkonttal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az OTP nem szívesen engedne el tartozást, mivel részvényesei ezután okkal kérdezhetnék, hogy miért nem kéri vissza a bank a pénzét, de arra számítanak, hogy ez ügyben kemény tárgyalások lesznek a kormányzattal.

A bankok számára ennél lényegesen nagyobb terhet jelentő tranzakciós adóval kapcsolatban emlékeztetett, hogy a bankadóval együtt ez jövőre 300 milliárd forintos extra elvonást jelent az egyébként is veszteséges szektor számára, amely a tőkéjük 12-13 százalékának elvesztését jelentené, ezért – bár eltérő mértékben, de – továbbhárítják azt ügyfeleikre. Így tesz az OTP is, amely a hatályos jogszabálynak megfelelő mértékű emelést jelentett be január elsejétől – mondta.

Mint arról beszámoltunk: a bank október végén közzétett kondíciós listája szerint jellemzően egy ezrelékkel emeli meg a tranzakciók költségét, de Bencsik László tegnapi szavaiból arra lehet következtetni, hogy ha a parlament elfogadja az illeték kulcsának két, illetve három ezrelékre emelését, akkor az OTP ezt is beépíti majd díjaiba.