Áder visszadobta, a kormánytöbbség ismét elfogadta a lex multit
Számos ponton keményített a kormánypárt: legkésőbb 2016-ra már nyereséget kell termelnie minden kiskereskedelmi cégnek, különben a Fidesz bezáratja őket. Egyes CBA és a Coop vállalkozások is bánhatják a kormányoldal döntését.
Az Országgyűlés a keddi rendkívüli ülésnapon újra elfogadta a plázastop meghosszabbításáról, illetve a kétéves veszteséges működés utáni kötelező bezárásról szóló törvényt. Mint arról beszámoltunk Áder János köztársasági elnök nemrégiben visszaküldte mind a két szabályt, mivel a plázastop esetében úgy látta, hogy jogbizonytalanságra okot adó, gumiparagrafus került a törvénybe, míg a kétéves veszteséges működés utáni kötelező bezárásról szóló rendelkezés súlyosan sérti az uniós jogot. Áder levelében aláhúzta, a szabály, miszerint az 50 milliárd forint árbevétel feletti cégek két éves veszteséges működés után el kellene, hogy veszítsék a napi fogyasztási cikkek kereskedésének a jogát, az diszkriminatív a külföldi vállalkozásokkal szemben.
A kormányoldal válaszul a plázastop szabályban néhány nüansznyi módosítást tett, ám magát az Áder által tárgyalt alapproblémát nem orvosolták. Áder szerint az komoly problémát jelentett, hogy nem ismert, hogy a gazdasági, földművelésügyi tárca illetékeseiből álló bizottság pontosan milyen szempontok alapján dönti el, hogy egy kereskedelmi vállalkozás létesíthető-e vagy sem. A Törvényhozási Bizottság módosítójának az indoklásában gyakorlatilag kioktatják Ádert, miszerint egy ilyen részletes szempontrendszer egy kormányrendeletbe való, nem pedig törvénybe. (Az más kérdés, hogy a korábbi plázastop törvényben sem a törvényben sem pedig a kormányrendeletben nem volt ilyen megkötés, így máig nem ismert, hogy a korábbi plázastop-bizottság milyen szempontok alapján döntött.)
Jelentősen szigorított ellenben a kormánytöbbség a kétéves bezárási szabályon: a jövőben a 15 milliárd forintos árbevételtől működik a kétéves veszteséges működés tilalma, ami már érzékenyen érintheti a hazai láncokat, így a CBA és a Coop láncok egyes cégeit. Ráadásul a kormányoldal egy évvel előbbre hozta a törvény hatályba lépését, így legkésőbb a 2016-os évtől nyereségesnek kell lenni a cégeknek ahhoz, hogy 2017. január 1-én egy nem jól sikerült beruházás vagy recessziós időszakot követően ne kelljen lehúzni a rolót.