A Kommerszant című orosz üzleti lap a Samaraneftegaz (Szamaranyeftyegaz) javára hozott korábbi döntés megváltoztatását azzal hozta összefüggésbe, hogy a strasbourgi bíróság éppen most tárgyalja a Yukos (Jukosz) Oroszország elleni keresetét, s az orosz bíróság nem kívánta demonstrálni, hogy az egykori Yukos-szal szemben a hitelezőknek a felszámolás után is lehetnek követelései.

A Rosnefthez (Rosznyeft) tartozó kőolaj és gázipari Samaraneftegas tavaly áprilisban fordult követelésével gazdasági bírósághoz, amely a javára döntött, de a fellebbviteli bíróság júniusban visszautalta az ügyet első fokra. A Samaraneftegas azzal indokolta követelését, hogy a társaság a Yukos hitelezője volt, és elismert követelései a Yukos-szal szemben 18 milliárd rubelt tettek ki, amelyekből a Yukos felszámolása során csak mintegy 12 milliárdot kapott meg.

A Yukos a Hanti-Manszi Autonóm Területen lévő lelőhelyre a Mollal alapított vegyes vállalatot paritásos alapon 2003. márciusában, s a Yukos tulajdonában lévő részt a Russneft 2005-ben vásárolta meg offshore cégek útján.

A Samaraneftegas Russnefttel szembeni keresetét arra a jogszabályra alapozta, amely a hitelezőknek lehetővé teszi, hogy az adós cég tartozását követelje harmadik féltől is, amennyiben ahhoz az illető vagyonrész törvénysértő módon került.
A Kommerszant című lap emlékeztetett rá, hogy a Russneft főrészvényes-elnökének, Mihail Gucerijevnek éppen a Yukos vagyontárgyainak megvásárlása miatt támadtak problémái a rendvédelmi szervekkel és az adóhatóságokkal.

Ezek miatt Gucerijev kénytelen volt lemondani tisztségéről, és távozni Oroszországból. Megpróbálta eladni a konszernt Oleg Gyeripaszkának. A versenyhivatal azonban nemrég végleg megtagadta a vonatkozó engedélyt, Gucerijev - akire kaukázusi származása kapcsán szüksége lett a politikai vezetésnek -, visszatérhetett az országba, visszavette a konszernt, és a napokban megállapodott az AFK Sistema (AFK Szisztyema) beruházási társasággal a Russneft 49 százalékos részvénycsomagjának eladásáról. Az alapító Gucerijevnél további 49 százalék marad, a fennmaradó 2 százalékot pedig az állami Szberbank tartja.

A Rosneft szóvivője a Kommerszantnak úgy nyilatkozott, hogy megvárják, amíg kézhez kapják a döntés írásos indoklását, de alighanem élni fognak fellebbezési jogukkal. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi európai emberi jogi bíróságon több halasztás után a meghallgatásokkal március elején megkezdődött a Yukos Oroszország elleni keresetének tárgyalása.

A Yukos ügyvédje arra hivatkozik, hogy adókövetelésekkel és kikényszerített eladásokkal valójában "kisajátították a Yukos vagyonát". Az egykori olajkonszern 100 milliárd euró kártérítést követel. A meghallgatás során az egyik alapvető vitatott kérdés az volt, kinek áll jogában követeléseket támasztani egy gazdasági társasággal szemben annak felszámolása után. Emellett Oroszországon kívül még egész sor per folyik a Yukos vagyontárgyaiért.

A Kommerszantnak egy szakértő kifejtette: ha a bíróság most jóváhagyta volna a Samaraneftegas - illetve a Rosneft - követelését, ezzel azt demonstrálta volna, hogy a hitelezők támaszthatnak követeléseket az adós társaság felszámolása után is.