A rádiós 'nonszensz' után Magyarországnak esett a világsajtó
Amíg a Sláger Rádió tulajdonosai becsülettel küzdenek a csatorna elhallgattatását eredményező ORTT-döntés ellen, a befektetők már túlléptek a nagy port kavaró ügyön. Legalábbis erről tanúskodik a meghatározó tulajdonos, az amerikai Emmis Communications részvényárfolyama. A lap- és könyvkiadóként, illetve rádiócsatornák üzemeltetőjeként ismert tőketársaság részvényeinek kurzusa ugyanis visszatért a Sláger Rádió halálos ítéletének hivatalos bejelentését közvetlenül megelőző 1,4 dolláros szintre.
A New York-i Nasdaq tőzsdén jegyzett Emmis az október 28-i „fekete szerdán" 16 százalékot esett, majd a hétvégére egy dollárra zuhant tovább a kurzus. Azóta a jegyzés visszakapaszkodott az 1,4 dollár körüli szintre. Ennek alapján az Emmis piaci értéke 49 millió dollárra tehető. Az árfolyam egyébként meglehetősen mozgékony, idei mélypontja júliusban, 0,25 dolláron volt.
A cég hivatalosan is értesítette az amerikai tőzsdehatóságot (SEC) az ORTT döntésről és annak következményeiről, teljesen jogszerűtlennek minősítve azt. Ragaszkodása a magyar Slágerhez érthető, hiszen a rádió az augusztussal zárult hat hónapban 6,4 millió dollár profitot hozott neki, ennél többet az európai portfolióból csak a szlovákok termeltek, 6,5 milliót.
Az Emmis egyébként már érezhette a bajt: negyedéves jelentésében megjósolhatatlanak nevezte a frekvenciapályázat kimenetelét. A korábban nyereséges anyacég féléves mérlegében 170 millió dolláros veszteség szerepel, ezért is fontos számukra a Sláger megmaradása. Összesen 28 rádióadója van, ebből 22 hazai földön sugároz. A pályázati döntés elleni tiltakozásul lemondott ORTT-elnök, Majtényi László a tekintélyes Financial Times-nak üzletileg nonszensznek nevezte a nyertes pályázók vállalásait. Az elnök egyértelműen utalt arra, hogy politikai döntés született a frekvenciák elosztásakor.
Így érzik a vesztes Sláger és Danubius vezetői is. Állításuk szerint még a pályázat kiírása előtt magukat a két párt képviselőinek feltüntető „egyének" keresték meg őket, a sugárzási jog meghosszabbítása ellenében többségi tulajdonrészt kérve a külföldi tulajdonú rádióüzemeltető társaságokban. A feltételezések szerint pártfinanszírozási megfontolások álltak ennek hátterében. Az Emmis nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, Barbara Brill azt ígérte, az ügy bírósági szakaszában megnevezik majd a kijáró embereket és pártjukat. Ezzel szemben az MSZP és a Fidesz még az alku feltételezését is visszautasítja.
Magyarországon egyre erősödik az ellenszenv a külföldi befektetőkkel szemben - jegyzi meg írásában a The Economist, hozzátéve, hogy ez már nemcsak szavakban, de tettekben is testet öltött. A helyzet 2010-ben, a Fidesz várható visszatérése után talán még rosszabb lesz a külföldi tulajdonosok számára, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis elégedetlen velük, valamint a szocialista kormány privatizációs döntéseivel, és általában a szabadpiacot hirdető kapitalizmussal szemben.
A brit lap online kiadása idézi Molnár Oszkár elhíresült figyelmeztetését, miszerint a zsidó nagytőke be akarja kebelezni az egész világot, és emlékeztet arra, hogy a képviselő ezt követően is megőrizhette székét a parlamentben és a megjegyzéseit a Fidesz vezetői sem utasították vissza kategorikusan. Azt viszont igen, hogy a Fidesz befektetőellenes lenne. Példaként a kecskeméti Mercedes gyár megépítését említik. Az ellenpéldák lajtstroma azonban hosszabb: a múltból a kórházprivatizáció megtorpedózásától és az Apollo Tyres gyöngyösi abroncsgyár-építésének hamis indokokkal történt megakadályozását hozza fel az üzleti lap, a jelenből pedig a rádiófrekvencia-pályázatot és a pécsi vízszolgáltató-váltási botrányt említi. A Danubius és a Sláger Rádió országos frekvenciáit elvették külföldi tulajdonosaiktól, az Accession Mezzanine Capitaltól (AMC), illetve az Emmis Communicationstől, hogy a sugárzási jogot egy MSZP és egy Fidesz-kötődésű társaságnak adják át.
A The Economist beszámolója szerint Pécsett a fideszes városvezetés a vízszolgáltatást végző francia Suez Environnement kiebrudalásával zárta rövidre kettejük vitáját, majd pénzmosással, korrupcióval, vagyonkezelési szabálytalanságokkal vádolta meg egykori partnerét. Az eset Nicolas Sarkozy elnök és Bajnai Gordon kormányfő tárgyalásán is téma volt. Mindkét ügy bőven ad majd munkát a bíróságoknak.
A külföldiek joggal aggódhatnak, mi lesz a választások után, mivel a Fidesz konkrétumokról nem szól, és a további privatizáció leállítását hirdető Orbán Viktor pártelnök is csak általánosságban üzent nekik, hogy hivatalba lépése után pártja felülvizsgál „egyes magánosítási eljárásokat". A befektetőknek nem tetszik ez a rendszer: mint az AMC egyik illetékese megfogalmazta, Magyarországnak jobban kellene bánnia a külföldi befektetőkkel, már csak hálából is, hogy a Nemzetközi Valutaalap megmentette az országcsődtől - írja a The Economist.
