Célszerűbb lenne visszavonni az élelmiszer termékpálya törvényt és helyette kikényszeríthető etikai szabályokat bevezetni a beszállítók és a kereskedők közötti aszimmetrikus üzleti viszonyok rendezése érdekében – ajánlja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kedden közzétett nyilatkozatában. A hatóság az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának küldött tanulmányára építve javaslatokat fogalmazott meg a cél elérése érdekében.

Mint ismeretes a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt.törvényt a nyári ülésszak végén nyújtotta be öt parlamenti képviselő, és az ülésszak utolsó napján a Tisztelt Ház elfogadta azt.

Sólyom László köztársasági elnök a törvényt azonban megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

Mivel új törvény készül e témakörben, ezért a GVH tanulmányt készített arról, hogyan lehetne orvosolni az élelmiszergazdaság és a kereskedelem között meglévő problémák egy részét.

A GVH leszögezi: bár a kiskereskedelmi vállalatok közül a nagyméretű kereskedelmi láncok erősen aszimmetrikus alkuerővel rendelkeznek beszállítóikkal szemben, ám a kiskereskedők egyike sincs erőfölényes helyzetben Magyarországon.

Az aszimmetrikus alkuhelyzet magyarázata, hogy egy adott termék értékesítése csupán minimális részét teszi ki a nagy áruválasztékot tartó kereskedelmi lánc forgalmának, ellenben az oda szállító kis- és közepes termelők árbevételének nagy hányadát veszélyezteti az esetleges „kilistázás”.

Azonban a gyengébben teljesítő vállalatok piaci részarányból, méretből, versenyképesség hiányból fakadó hátrányainak döntő részét az állam nem tudja megszüntetni. Még a szerződéses kapcsolatokra, egyes szerződéses rendelkezésekre fókuszáló bármely kiváló szabályozással sem – állítja a GVH. A Versenyhivatal szerint ezt nem is szabad megcélozni, mert a fejlődés és alkalmazkodás motorja szűnne meg akkor, ha a gyengén teljesítő vállalatokat az állam mindig megkísérelné megmenteni, piacon tartani.

A jelenlegi helyzetben a GVH helyesebbnek tartaná, ha az előterjesztők visszavonnák a termékpálya törvényre tett javaslatukat, és inkább határozatot hoznának arra, hogy a kormány mit tegyen, milyen szempontok alapján vizsgálja felül a kereskedelmi törvényt.

A célok elérésére a GVH több konkrét javaslatot is megfogalmaz:

-  A hatóság szerint, mivel a jelentős piaci, vevői erőre vonatkozó szabályok már léteznek a kereskedelmi törvényben, ésszerű ott végrehajtani az indokolt módosításokat. Nincs például akadálya annak, hogy a kereskedelmi törvény jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályainak példálózó felsorolásai kiegészítésre kerüljenek bizonyos rendelkezésekkel, így például tilos az egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást előíró feltételek alkalmazása, a költségek aránytalan áthárítása, a listára vagy árukészletbe való bekerülés után fizetendő díjak alkalmazása.

- Nincs akadálya annak, hogy a kereskedelmi törvényben a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők etikai szabályzatára vonatkozó előírások kiegészüljenek különféle tartalmi és eljárásjogi minimum elvárásokkal.

- A beszállítók és a kereskedők közötti szerződések átláthatóságának növelése érdekében elő lehet írni a jelentős piaci erővel bíró kereskedőre vonatkozó sajátos tájékoztatási szabályokat az általuk – különösen kizárólagos igénybevételi kötelezettséggel – nyújtott szolgáltatások tartalmi meghatározására, s azok maximális szolgáltatási díjtételeinek előzetes nyilvánosságra hozása tekintetében.

- Durvább megoldás, ha a törvény megtiltja mindazoknak a „nélkülözhetetlen szolgáltatásoknak” a külön beárazását, amelyek nélkül a kereskedelem „szolgáltatásai” – beszállítóként – eleve nem is vehetők igénybe. Pl. tekintettel arra, hogy az üzletek, a számlázás, új üzletek nyitása, azok menedzselése, az áruátvétel, az üzletek fűtése, világítása, hűtést igénylő termékek hűtése stb. nélkül a kereskedelmi tevékenység, az áru forgalmazása jellemzően nem folytatható, ilyen címen ellenszolgáltatás felszámítását meg lehet tiltani.