Kizárt eset, hogy a kereskedelem le tudná nyelni a kormány által a keddi napon vázolt jövedéki adó-emelés hatását. A kereskedők csak dübörgő forgalom mellett tudják ezt megtenni, hogy változatlanul hagyják az árakat, ám az élelmiszer kiskereskedelemben négy éve folyamatos forgalomcsökkenés érzékelhető – kommentálta Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kormányzat tegnap bejelentett jövedéki-adóemelési szándékait.

 Ráadásul a mostani adóemelés élvezeti cikkeket érint. Márpedig a kereskedők alapélelmiszerek esetén ha nyögvenyelősen is, de rászánhatják magukat, hogy más termékekből behozzák az olcsó kenyér vagy tej árát. Az viszont roppant valószínűtlen lenne, ha egy kereskedő a kenyér árát emelné az olcsó sör érdekében.

(A kormány tervei szerint 7 százalékos jövedéki adó-emeléssel terhelt cigaretta speciális terület: ott a kiskereskedelmi árrés olyan kicsi, hogy lényegében a gyártók szabják meg az árakat.)

 A jövedéki adóemelés kapcsán a kiskereskedelem – és természetesen a fogyasztók pénztárcája - szempontjából az is nyitott kérdés, hogy az üzemanyagok jövedéki adóemelésével együtt nőni fog- e a közúti teherfuvarozás után a jövedéki adóból visszaigényelhető literenként 6,50 fillér. Amennyiben nem növekedik ez az összeg, úgy az ebből adódó veszteség megjelenik a teljes élelmiszer termékkörben.

 Az adóemelés mértékéről szólva – a kormány szerint az alkoholoknál öt, ezen belül az aromás égetett szeszeknél 50 százalékkal nőtt az adóteher – a kereskedők szerint a kormány „az arányokra ügyelve emel árat”. Egy abnormális mértékű adóemelés nyomán ugyanis várhatóan jóval nagyobb mértékben esne a forgalom, így ilyen esetben könnyen megeshet, hogy a büdzsébe kevesebb adóbevétel folyna be, mint amennyi jelenlegi adóteher mellett.

Kulcskérdés lehet, hogy a kormány mikor vezeti be az új adókat. Vámos György vélekedése szerint amennyiben a kormány még decemberre időzíti az adóemelést, úgy a szilveszteri italforgalom megmentheti a kormány bevételeit, azaz nem lesz érzékelhető visszaesés az italféleségekből befolyó jövedéki adóban.

 Az azonban biztos, hogy a várható áremelés kapcsán – Vámos szerint inkább az a kérdés, hogy az iparnak mekkora átadási árai lesznek, mivel a kereskedők szinte biztos, hogy egy az egyben érvényesíteni fogják az adóteher növekedést az áraikban – átrendeződhet a piac. Így aki jelenleg vendéglátóhelyen fogyaszt alkoholt azokból többen lesznek, akik boltokban fogják a valamivel olcsóbb alkoholt megvásárolni, illetve az üzlettípusok között is megerősödhet a kifejezetten olcsóbb termékeket propagáló üzlettípusokban - oéldául a diszkontokban -  az alkoholforgalom.

 A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsnál egyelőre információhiányra hivatkozva nem kommentálták a kormány keddi bejelentését. (Úgy tudni, az okozza a problémát, hogy tisztázni kell, hogy a kormány pontosan mit ért "aromázott szeszesitalok" alatt.)

A korábbi, szeszesitalokat érintő adóemelések (2006: 5 százalék, 2009 júliusa: 6,5 százalék, 2010: 10 százalék) kapcsán a gyártók 10-30 százalék körüli forgalomcsökkenést könyveltek el - mondta el Halász Róbert a szövetség igazgatója lapunknak.