Az elemzők legalább 120 ezer új munkahely keletkezésére számítottak augusztusban, ám csupán 96 ezerről adott számot a munkaügyi minisztérium. Közben a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékról 8,1 százalékra csökkent, ennek oka az lehet, hogy kevesebben keresnek elhelyezkedési lehetőséget. Rossz hír az is, hogy a júniusi és a júliusi adatot 41 ezerrel lefelé módosította a tárca statisztikai részlege. Idén, havi átlagban 139 ezer, tavaly 153 ezer munkahely jött létre, de elemzők szerint legalább 200 ezerre lenne szükség, hogy a munkanélküliségi ráta érdemben mérséklődjék.

A héten egyébként a magánszektorból adatokat gyűjtő ADP cég azt közölte, hogy 201 ezer munkahely jött létre, elsősorban a szolgáltatásokban. Öt hónap óta ez a legnagyobb emelkedés, s a piaci megfigyelők reménykedőn kezdtek nyilatkozni az amerikai munkaerőpiac és általában a gazdaság állapotáról. Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentése az államkötvény-vásárlásról, vagyis lényegében az eurózóna felbomlásának megakadályozásáról, a részvényárfolyamok látványos emelkedését hozta magával az amerikai piacokon is, amelyek eleve arra számítva kapaszkodtak felfelé az utóbbi hetekben, hogy a Fed is lép a lanyha növekedés és a magas munkanélküliség miatt.

Az amerikai választási kampány központi témájának ígérkezik a foglalkoztatás. Ez egyértelműen kiderült már a republikánusok elnökjelölő gyűlésén, s magyar idő szerint péntekre virradóan erről beszélt Barack Obama elnök a demokraták konvencióján, amelyen előző nap Bill Clinton volt elnök szintén erre a témára terelte a hallgatóság figyelmét. A vita érthető, hiszen a válság csúcspontjához, az 2009. októberi 10 százalékhoz képest ugyan jelenleg 8,1 százalékos a ráta – sokkal alacsonyabb, mint az eurózónában -, de az amerikai jegybank szerint legalább két százalékkal magasabb az elfogadható szinthez képest.

A csökkenéshez gyorsabb gazdasági növekedési ütemre lenne szükség – ezt adta értésre Ben Bernanke jegybankelnök a Jackson Hole-i konferencián néhány nappal ezelőtt, s e ténnyel támasztotta alá, miért fontolgatják a Fed vezetői a további gazdaságélénkítő intézkedések meghozatalát. A CNN kimutatása szerint Obama elnöksége alatt 4,32 millió munkahely szűnt meg, és négymillió keletkezett.

S bár a közgazdászok zöme egyelőre inkább aggodalommal figyeli az amerikai folyamatokat, az alacsony, de az európainál sokkal gyorsabb növekedési ütemet, addig a Financial Times-ban ezzel a nézettel száll szembe Roger Altman, az Evercore Partners elnöke, volt pénzügyminiszter-helyettes. Úgy ítéli meg, hogy a válság hatásait végleg kiheveri az amerikai gazdaság a következő négy évben, s ezt követően évi három-négy százalékos növekedési ütemre lehet képes.

Altman pontjai

A szakember öt tényezőt említ véleményének alátámasztására. Az első: éledezik a lakáspiac. Emelkednek az árak szerte Amerikában. S a Goldman Sachs is azt jelzi, hogy a jelenlegi évi 700 ezerről 1,4 millióra emelkedhet a megkezdett lakásépítések száma 2015-re. A második: látványosan bővül az amerikai olaj- és gáztermelés. Ez önmagában egy százalékpontot adhat a nemzeti össztermék bővüléséhez (GDP) és hárommillió új munkahelyet teremthet. Ráadásul a háztartások energiaköltségét is mérsékelni fogja. A harmadik: az amerikai bankrendszer a vártnál sokkal gyorsabban tér magához. A negyedik: javul a versenyképesség. A fajlagos munkaerőköltség csökken, miközben másutt inkább emelkedik. Részben ez magyarázza az amerikai autóipar talpra állását. S végül: a fenyegető költségvetési helyzet. A programozott adóemelések és kiadáscsökkentések életbe lépése a jövő év elején arra kényszeríti a politikai erőket, hogy ésszerű deficit- és adósságmérséklési pálya kialakításában állapodjanak meg.