Javította a tevékenységi területének egészére és ezen belül a magyar gazdaságra adott idei növekedési előrejelzését hétfőn a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely szerint azonban a tavaly is "szerény" magyar gazdasági növekedés ebben az évben csak "marginális" mértékben gyorsul tovább. A bank "bizalomgyengítőnek" minősítette magyar kormány egyes intézkedéseit, köztük a nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos lépéseket.

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet hétfőn kiadott 29 oldalas negyedéves jelentése szerint a bank működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,2 százalék lesz. Az előző, októberi előrejelzésben az EBRD 4,1 százalékos, az azt megelőző, tavaly júliusi negyedéves prognózisban még csak 3,9 százalékos növekedést jósolt 2011-re az általa támogatott országcsoportban.

A bank szerint a vártnál erőteljesebb növekedés a vezető euróövezeti országokban, valamint az amerikai költségvetési és pénzügypolitikai ösztönző programok várhatóan jelentősen felhajtják a közép- és délkelet-európai, valamint a balti térség gazdaságainak termékei iránti külső keresletet.

Más nagy londoni házak is figyelembe vették új előrejelzéseikben az erőteljes euróövezeti és amerikai gazdasági teljesítményt, és ennek megfelelően javították globális prognózisaikat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - februárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett globális előrejelzésében 2,7 százalékra emelte az amerikai gazdaság idei növekedésére adott becslését az előző prognózisában szereplő 2,2 százalékról, az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett.
Az EIU londoni szakelemzői közölték, hogy a két gazdasági erőcentrum javított növekedési kilátásainak együttes hatásaként a ház az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emeli a világgazdaság egészére adott - vásárlóerő-paritáson számolt - idei növekedési prognózisát.

Az EBRD a tevékenységi területére szóló, hétfőn Londonban kiadott új negyedéves előrejelzésében - a térség egészéhez hasonlóan - javította a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát is. A bank az előző, októberi becslésben szereplő 1,7 százalék helyett most 2,0 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár 2011-ben. A tavalyi egész évi magyar növekedési ütem a bank új becslése szerint 1,3 százalék volt; ez is javított adat, mivel az EBRD az előző előrejelzésben még 0,8 százalékosra valószínűsítette a magyar gazdaság 2010-es növekedési ütemét.

A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az EBRD az idén 3,2 százalékos átlagos reálnövekedésre számít az eddig 3,0 százalék helyett. E térségre adott prognózisát a bank az előző, tavaly októberi előrejelzésében még rontotta, 3,1 százalékról az eddigi 3,0 százalékra.
A pénzintézet a térségi és a magyar növekedéssel kapcsolatban általánosságban derűlátóbb most, mint az októberi prognózis kiadásának idején volt.

Akkor az EBRD a magyar gazdaságra adott tavalyi és idei növekedési jóslatát még jelentősen gyengítette is: 2010-re az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, 2011-re 2,1 százalékról 1,7 százalékra, vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal. A bank ezeket az előrejelzéseket javította most vissza, méghozzá lényegesen nagyobb mértékben, mint amennyivel a működési térség egészére adott idei növekedési becslését emelte.

Az új térségi előrejelzésre ható, lefelé mutató kockázatok között említette ugyanakkor az EBRD annak lehetőségét, hogy ha a fejlett ipari országokban a laza pénzügypolitika makacsul magas inflációt eredményez, akkor ezeknek az országoknak a jegybankjai esetleg a vártnál korábban kezdenek monetáris szigorításba.

Mindemellett ronthatják a közép-kelet-európai térséggel kapcsolatos befektetői hangulatot a magányugdíjpénztárak tevékenységét korlátozó lépések, vagy a jelentős banki adók kivetése - áll az EBRD-jelentésben.

A régióról összeállított új, hétfőn közölt helyzetértékelés Magyarországról szóló fejezetében az EBRD azt írta, hogy a magyar gazdaság tavaly is csak "szerény" ütemben nőtt, és ehhez képest az idén "marginális" gyorsulás várható. A térség egészéhez hasonlóan a fő hajtóerő az export, mivel a belső kereslet csak csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, ahogy az a kiskereskedelmi, hitelfolyósítási és munkanélküliségi folyamatokból is kitűnik.

A magyar kormány - jóllehet elkötelezte magát az EU túlzottdeficit-eljárása alapján kijelölt hiánycélok teljesítése mellett - mindeddig "ódzkodott bármilyen széleskörű kiadási oldali konszolidációtól" - áll a hétfői EBRD-jelentésben.
A bank szerint "számos elemző" megkérdőjelezi a válságadók fenntarthatóságát, és ezeket az adókat egyes befektetők diszkriminatívnak tekintik.

A hiteles középtávú stratégia hiánya, valamint a "bizalomgyengítő intézkedések", köztük azok, amelyeket a kormány "a magánnyugdíjalapok ellen" hozott, "elkezdték nyugtalanítani a befektetőket", és a magyar szuverén adósosztályzatot most már mindhárom nagy hitelminősítőnél mindössze egyetlen fokozat választja el a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriától - áll az EBRD elemzésében.

A pénzintézet szerint "további felfordulást okozhat a kötvénypiacon" a kormány és a jegybank közötti feszültség.