A válság kikezdte a vállalati profitokat
Ha eltérő mértékben is, de világszerte süllyednek a vállalati profitok az euróövezeti válság s a körülötte kialakuló recessziós környezet következményeként. Az S&P 500-as tőzsdeindexben szereplő legerősebb amerikai vállalatok átlagos profitja a második negyedévben 1,1 százalékkal fog mérséklődni a Bloomberg számításai szerint. Az első negyedévben még 6,2 százalékos volt a profitgyarapodás.
Ez azt jelenti, hogy csaknem három év után most először fog csökkenni a top500 vállalat időszakos profitja az egy évvel korábbihoz képest. Ebben azonban nemcsak az adósságválság, hanem az amerikai exportot megnehezítő jelentős dollárerősödés is nagy szerepet játszik.
Az euróövezet 17 tagállamából legalább nyolc küszködik a recesszióval, a fogyasztás leépülésével. Ez az élet valamennyi területén érezhető. Különösen súlyos gondokat okoz egyes cégeknek a spanyol helyzet, az ottani rekord magas, 25 százalékos munkanélküliség miatt az ibériai megrendeléseik drasztikusan csökkennek. Az amerikai Philip Morris International jelezte, hogy európai cigarettaszállításai a második negyedévben 9 százalékkal esnek vissza a spanyol kereslet csökkenése miatt.
Hasonló mértékű forgalomcsökkenésre panaszkodik a francia Danone tejipari konszern, amely egyik legfontosabb európai piacán, Spanyolországban áll vesztésre. A joghurtjairól világhírű céghez hűtlenné váltak a fogyasztói, akik tömegesen tértek át az olcsóbb termékeket áruló konkurenciához. Vagy leszoktak a joghurtról.
A megszorítások, az egekbe szökő munkanélküliség ezt hozza magával – kesergett Andre Calantzopoulos, a Philip Morris működésért felelős vezérigazgatója egy elemzőknek tartott telefonos konferencián. Görögországban 150 ezer állás felszámolása és 11,5 milliárd eurós költségvetési megszorítás hasonló következményekkel jár.
A világ legnagyobb fogyasztóicikk-gyártója, az amerikai Procter & Gamble két hónapon belül már másodszor figyelmeztette részvényeseit a várható nyereségcsökkenésre. A most záruló negyedévben a korábban várt, részvényenkénti 85 dollárcentes profit helyett jó, ha 79 cent összejön. Ebben azért szerepe van az árfolyamhatásnak is, az exportáru ellenértékét odahaza átváltva kevesebb dollárt kapnak, mint korábban.
Május óta a dollár 6,5 százalékot erősödött az euróhoz képest. Az amerikai cégek balszerencséjére a feltörekvő országok devizái is gyengültek a dollárhoz képest, köztük a brazil reál, az orosz rubel és az indiai rúpia. Ezzel egyúttal romlott az amerikai kivitel, az amerikai áruk versenyképessége ezeken a hatalmas felvevő piacokon.
De nem csak az amerikai exporttal van baj: a tajvani Compal Electronics számítógépgyártó – amely a Dell, a Hewlett-Packard és az Asustek számára is végez bérmunkában összeszerelést – pesszimistább lett a második félév megrendeléseit illetően. A világgazdasági lassulás Rock Hsu elnök szerint konzervatív üzletpolitikát és tervezést követel meg tőlük. Ázsiában már attól tartanak, hogy az európai lassulás hatásai őket is elérik, és a fertőzésnek nem tudnak majd ellenállni.
Az Amerikába irányuló kivitel fokozása sem egyszerű feladat. Bár az árfolyamhatás a kezükre játszik, a kereslet növekedésében törést tapasztaltak, mivel az Egyesült Államokban sem úgy mennek a dolgok, mint ahogy az korábban elképzelték. A növekedés gellert kapott, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve áprilisban még úgy gondolta, hogy az idei GDP-növekedés a 2,4-2,9 százalékos sávban lesz, ehhez képest a múlt héten az 1,9-2,4 százalékos sávot jelölték meg, mint a legvalószínűbb eshetőséget.
A helyzet gyökeres megváltozására – azaz javulására - egyelőre sok remény nem mutatkozik, erre utalnak a több éves mélypontjukra süllyedt beszerzői menedzserindexek.
