A legutolsó előrejelzések szerint a háztartások fogyasztása mintegy hét százalékkal esik vissza a tavalyi évhez képest, emellett pedig a megvásárolt áruk és szolgáltatások körében is jelentős szerkezetváltásnak lehettünk tanúi. Az elmúlt félév a termékszerkezet változás, az olcsóbb termékek irányába való elmozdulás jegyében telt el és ez tulajdonképpen nem csak a kiskereskedelmi szektorra érvényes megállapítás, hanem az egész magyar gazdaságra. A legutolsó előrejelzések szerint a háztartások fogyasztása mintegy 7 százalékkal esik vissza a tavalyi évhez képest, emellett pedig a megvásárolt áruk és szolgáltatások körében is jelentős szerkezetváltásnak lehettünk tanúi.

Budapest, 2009. november 20. Érdeklődők a minden évben hagyományosan november végétől december 24-ig megrendezésre kerülő Budapesti Karácsonyi Vásáron a főváros V. kerületében a Vörösmarty téren. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az erőteljesen megcsappant vásárlóerő és a makacsul kitartó válság jelentős kihívásokat hozott a fogyasztók számára.
A GfK Hungária elemzői már szeptember elején jelezték a vásárlási szokások változásának várható irányait. A háziasszonyok a pénzük helyett, inkább az idejükből áldoznak többet, vagyis a rendelkezésükre álló szűkebb forrásból gazdálkodva a legtöbbet igyekeznek kihozni, és a legjobb áron hozzájutni a termékekhez. A vásárlók először a megvásárolt jószágok mennyiségéből adtak le, bár a minőséget próbálták megőrizni. Amikor erre már nem volt lehetőségük, elkezdtek az olcsóbb termékek irányába fordulni.

„Számomra a legnagyobb tanulsága ennek az időszaknak az, hogy a háztartások fogyasztási szokásai olyan módon rendeződnek vissza, hogy a rendszerváltás óta vágyott állapotot, egy modern fogyasztási szerkezetet véleményem szerint csak 10-15 éves távlatban leszünk képesek elérni” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Ismét az évtized elejének szintjénvan az élelmiszer – teljes fogyasztáson belüli – aránya, és a minőségi élet megéléséhez tartozó kiadások nem hogy nem emelkedtek az elmúlt egy évben, hanem még egy viszonylag alacsony szintről tovább csökkentek. A szabadidővel kapcsolatos kiadások, vagy a mobilitásra fordított összegek apadása semmiképpen sem jó jel a fogyasztási ipar szereplői számára.

A szakértők rámutatnak, hogy a negyedévente mért, a háztartások várakozásait számszerűsítő Vásárlási Hajlandóság Indexe, valamint a tényleges költések alakulása az elmúlt időszakban együtt mozgott, vagyis a vásárlási kedv változása megmutatkozott a napi fogyasztási cikkekre fordított összegek alakulásában.