Megnyugodhatnak a Malév leányvállalatainál dolgozók. Egy időre ugyanis sikerült megoldást találni a cégek anyagi problémáira, igaz, elég sajátosat. Egy állami vízerőműcég vette meg a vállalkozásokat. 

Lapunk ma írt arról, hogy a Malév Ground Handling földi kiszolgálócég és a repülőgép-karbantartó Aeroplex is nehéz helyzetben van, de a Malév GH helyzete kilátástalanabb: a nemrég kapott 400 milliós állami kölcsöne elment a Budapest Airport felé fennálló adósságok kiegyenlítésére, a cég pedig tartozik mintegy 450 kirúgott dolgozójának járandóságával. Arról is írtunk, hogy ha az állam a korábbi terveknek megfelelően nem emel tőkét a cégben, akkor az a Malév sorsára juthat.

Néhány perccel ezelőtt az MNV közölte, hogy a felszámolás alatt álló Malév Zrt. f.a. és a Tiszavíz Vízerőmű Kft. között szerződést írtak alá a Malév leányvállalatai részesedéseinek tulajdonszerzéséről és a velük kapcsolatos követelések, tartozások átvállalásáról, a tervezett tőkerendezéssel összefüggésben. – A GH pénzügyi stabilitásának fenntartása érdekében az egyszemélyes állami tulajdonban álló Tiszavíz Vízerőmű Kft. likviditási helyzete adott lehetőséget arra, hogy azonnali átmeneti forrást biztosítson a GH számára – írta közleményében a vagyonkezelő, hozzátéve: a cégek munkavállalóinak járandóságai az állami tulajdonszerzést követően teljesítésre kerülnek, a munkahelyek megtartását az államnak sikerül biztosítania. Lapunk úgy tudja, hogy a cég már hétfőn pénzt kaphat az új tulajdonosától és kifizetheti a dolgozóit. 

A GH és az ACE ezáltal kikerült a felszámolás alatti Malév-leányvállalati körből, tevékenységüket normál üzletmenet mellett, a tőkehelyzet folyamatban lévő megerősítése mellett végzik. Megkerestük Varga Jenőt, a Malév felszámolóbiztosát is, aki a vételárat nem kívánta közölni, de annyit elmondott, hogy magasabb áron adta el a leányvállalatokat, mint a vállalatokról készült vagyonértékelések. Ilyenekből több is készült az utóbbi időben, de hogy milyen értékeket hoztak ki, azt nem lehet tudni, mert a Malév csődje drasztikusan csökkentette a cégek értékét. Korábban a szakszervezetek viszont azon háborogtak, hogy a vezérigazgató csak másfél milliárd forint értékűre taksálta a cégeket. 

A felszámoló közölte: a kiemelt nemzetgazdasági vállalatokra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad a vagyonelemek nem nyilvános értékesítésére, s ezzel a jogával élt a tranzakció során. Varga Jenő hangsúlyozta: jól működő vállalatokról van szó, melyeknek helye van a piacon, de "be voltak fagyva a likviditás csapdájába", s az új tulajdonos biztosítani tudja a zavartalan működéshez szükséges forrásukat. 

Kérdés persze, milyen hosszú távon: a vevő cég a cégadatok szerint évi kétmilliárd forint árbevétellel rendelkezik, mérleg szerinti eredménye 2010-ben 413 millió forint volt, eladósodottsága pedig minimális – volt eddig. A Malév GH kötelezettségeinek átvállalásával ugyanis jelentősen romlik az eladósodottsági mutatója, lévén, információink szerint a dolgozók felé fennálló kötelezettségek és azok adóvonzata 580 millió forintot tesz ki, a repülőtérnek is több mint százmillió forinttal tartozik, nemrégiben kaptak 400 millió kölcsönt, így kötelezettségeik az egymilliárdot is meghaladhatják.