A tészta előbujt a szegény konyhákból
Miközben az élelmiszerek átlagára általában emelkedett az elmúlt évben, a tészta némileg olcsóbb lett. Egy kilogramm száraz tészta mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 509 forint, 2008. december-2009. novemberben. Ez hat forinttal elmarad az egy évvel korábbi 515-től. A csökkenést elsősorban az magyarázza, hogy 2008-ban kiugróan nőtt a száraztészta alapanyagának ára, majd 2009-re stabilizálódott.
Az alacsonyabb átlagár további oka, hogy növekszik a kereslet az általában olcsóbb kereskedelmi márkák iránt. A láncok saját márkás tésztáinak értékben mért részaránya 27 százalékról 34-re emelkedett, egyik évről a másikra.
A száraz tészta éves kiskereskedelmi forgalma ugyanúgy meghaladja a 26 milliárd forintot 2008. december-2009. novemberben, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor stabilan 52 ezer tonna feletti a bolti eladás. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat.
Ez egyébként annyit jelent, hogy minden elköltött száz forintból 30-40 fillérért tésztát veszünk.
Magyarország a tésztafogyasztás szempontjából az európai középmezőnybe tartozik, az átlagnak megfelelő 6,5-7 kilogramm tészta az évi egy főre jutó fogyasztás. Ez nagyjából megfelel a nyugat-európai átlagnak, bár az átlagszámok mögött óriási a szórás. A rekorder olaszok 28, az angolok pedig csupán 2,5 kiló tésztát fogyasztanak évente.
A tészta az egyik legkedveltebb élelmiszer Magyarországon. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért - forgalom szerinti ranglistáján a tizenegyedik helyen áll. Megelőzi többek között a hűtött szeletes édességet, margarint és táblás csokoládét.
A tészta népszerűségét bizonyítja az is, hogy a már többször is megrendezett Tészta Szerdán, amikor a több száz vendéglátó hely különleges tésztamenűkkel, kedvezményes akciókkal csalogatja a vevőket, sok tízezren használják ki az alkalmat.
A tészták lehetnek aprók, úgymond rövid tészták – például az eperlevelet, kiskockát, szarvacskát formázók –, vagy “szálas", hosszú tészták, mint a spagetti, makaróni, cérnametélt. A versengésben az egyes tésztafélék közötti arány az elmúlt év során nem változott, s kétharmad részben a rövid tésztáké a piac – állapította meg egy felmérésében az Neilsen. Kiderült az is, hogy a legkeresettebbek a négytojásos tésztafajták, amelyek a piac 49 százalékát teszik ki. (A tészták “tojásszáma” azt jelenti, hogy egy kiló késztermék hány tojást tartalmaz.)
A dietetikusok szerint már tévedés általánosságban azt állítani, hogy a mértékkel fogyasztott tésztaféleségek hizlalnának vagy ártalmasak az egészségre. A húsos, halas, zöldséges, sajtos, túros töltelékkel vagy a tojás nélküli durumból készített ételek ízletesek és minden szempontból korszerűek. A tésztakedvelőknek folyamatosan tanulniuk kell, mert időről időre megújulnak a termékek. A korábban igen népszerű németes (tojásos) tésztatípusokat a “könnyebb”, nagy formagazdagságú olasz típusú durum- vagy kevert, színezett tészták váltják fel.
A modern táplálkozási igényeknek jobban megfelelő, tojás nélkül készült, így koleszterinmentes durumtészták az év folyamán stabilan megőrizték a korábban kivívott hét-nyolc százalék részesedésüket. A nyolctojásos tészták is őrzik 16-17 százalék körüli arányukat. A legdrágább termékek az import- és a házi készítésű tészták. Az import, a “házi” megnevezésű, illetve egyéb, nem márkázott termékek képviselik a piac másik részét, mintegy 40 százalékot. A vásárlási szokások változását jelzi továbbá, hogy a főleg diszkontokat és szupermarketeket magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése 30-ról 33 százalékra nőtt, 2008. december-2009. novemberben, mennyiséget tekintve.
Figyelemre méltó a hagyományos üzletek átlagon felüli részaránya a tészta bolti eladásából. Az 51-400 négyzetméteres üzletek mennyiségben is, értékben is tudták tartani 31, illetve 34 százalékos részarányukat, egyik évről a másikra. Az 50 négyzetméteres és kisebb boltok viszont számottevően veszítettek fontosságukból.
hoz viszonyítva 12,8 százalékkal erősödött.
