A tészta előbujt a szegény konyhákból

Az étkezési szokások változása, az olaszos konyha terjedése miatt, divatossá váltak a tészták. Már nemcsak a szegényebbek elesége, és a fogyasztók örömére képtelenek árat emelni.

Miközben az élelmiszerek átlagára általában emelkedett az elmúlt évben, a tészta némileg olcsóbb lett. Egy kilogramm száraz tészta mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára 509 forint, 2008. december-2009. novemberben. Ez hat forinttal elmarad az egy évvel korábbi 515-től. A csökkenést elsősorban az magyarázza, hogy 2008-ban kiugróan nőtt a száraztészta alapanyagának ára, majd 2009-re stabilizálódott.

Az alacsonyabb átlagár további oka, hogy növekszik a kereslet az általában olcsóbb kereskedelmi márkák iránt. A láncok saját márkás tésztáinak értékben mért részaránya 27 százalékról 34-re emelkedett, egyik évről a másikra.
A száraz tészta éves kiskereskedelmi forgalma ugyanúgy meghaladja a 26 milliárd forintot 2008. december-2009. novemberben, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor stabilan 52 ezer tonna feletti a bolti eladás. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat.

Ez egyébként annyit jelent, hogy minden elköltött száz forintból 30-40 fillérért tésztát veszünk.
Magyarország a tésztafogyasztás szempontjából az európai középmezőnybe tartozik, az átlagnak megfelelő 6,5-7 kilogramm tészta az évi egy főre jutó fogyasztás. Ez nagyjából megfelel a nyugat-európai átlagnak, bár az átlagszámok mögött óriási a szórás. A rekorder olaszok 28, az angolok pedig csupán 2,5 kiló tésztát fogyasztanak évente.

A tészta az egyik legkedveltebb élelmiszer Magyarországon. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért - forgalom szerinti ranglistáján a tizenegyedik helyen áll. Megelőzi többek között a hűtött szeletes édességet, margarint és táblás csokoládét.

A tészta népszerűségét bizonyítja az is, hogy a már többször is megrendezett Tészta Szerdán, amikor a több száz vendéglátó hely különleges tésztamenűkkel, kedvezményes akciókkal csalogatja a vevőket, sok tízezren használják ki az alkalmat.

A tészták lehetnek aprók, úgymond rövid tészták – például az eperlevelet, kiskockát, szarvacskát formázók –, vagy “szálas", hosszú tészták, mint a spagetti, makaróni, cérnametélt. A versengésben az egyes tésztafélék közötti arány az elmúlt év során nem változott, s kétharmad részben a rövid tésztáké a piac – állapította meg egy felmérésében az Neilsen. Kiderült az is, hogy a legkeresettebbek a négytojásos tésztafajták, amelyek a piac 49 százalékát teszik ki. (A tészták “tojásszáma” azt jelenti, hogy egy kiló késztermék hány tojást tartalmaz.)

A dietetikusok szerint már tévedés általánosságban azt állítani, hogy a mértékkel fogyasztott tésztaféleségek hizlalnának vagy ártalmasak az egészségre. A húsos, halas, zöldséges, sajtos, túros töltelékkel vagy a tojás nélküli durumból készített ételek ízletesek és minden szempontból korszerűek. A tésztakedvelőknek folyamatosan tanulniuk kell, mert időről időre megújulnak a termékek. A korábban igen népszerű németes (tojásos) tésztatípusokat a “könnyebb”, nagy formagazdagságú olasz típusú durum- vagy kevert, színezett tészták váltják fel.

A modern táplálkozási igényeknek jobban megfelelő, tojás nélkül készült, így koleszterinmentes durumtészták az év folyamán stabilan megőrizték a korábban kivívott hét-nyolc százalék részesedésüket. A nyolctojásos tészták is őrzik 16-17 százalék körüli arányukat. A legdrágább termékek az import- és a házi készítésű tészták. Az import, a “házi” megnevezésű, illetve egyéb, nem márkázott termékek képviselik a piac másik részét, mintegy 40 százalékot. A vásárlási szokások változását jelzi továbbá, hogy a főleg diszkontokat és szupermarketeket magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése 30-ról 33 százalékra nőtt, 2008. december-2009. novemberben, mennyiséget tekintve.

Figyelemre méltó a hagyományos üzletek átlagon felüli részaránya a tészta bolti eladásából. Az 51-400 négyzetméteres üzletek mennyiségben is, értékben is tudták tartani 31, illetve 34 százalékos részarányukat, egyik évről a másikra. Az 50 négyzetméteres és kisebb boltok viszont számottevően veszítettek fontosságukból.
hoz viszonyítva 12,8 százalékkal erősödött.

Tésztahíd építő verseny Bánki Donát Főiskola
Tésztahíd építő verseny Bánki Donát Főiskola
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.