A hazai megtakarítási piacon komoly változások mentek végbe az utóbbi években, elég csak a nyugdíjpénztári államosításra, a végtörlesztésre vagy éppen az árfolyamrögzítésre gondolni. A kormányzati intézkedések hatására a lakosság tömegesen váltotta vissza befektetési jegyeit vagy vásárolta vissza életbiztosítását, akár veszteség árán is. A kollektív megtakarítási formák csökkenését csak tetézte, hogy a bankok lényegesen vonzóbb ajánlatokkal rukkoltak elő a megtakarítási oldalon, ezért sokan inkább a kétszámjegyű akciós betéteket választották.

Ma Magyarországon a lakossági megtakarítások közel 18 ezer milliárd forintot tesznek ki, melynek közel 60 százalékát adják a folyószámlán tartott vagy bankbetétben elhelyezett összegek – összegezte Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Azonban az év második felétől beinduló jegybanki alapkamat csökkentés oda vezethet, hogy az ügyfelek elkezdenek más alternatív befektetési formák után kutatni. Itt jöhetnek képbe a külföldön egyre nagyobb népszerűségnek örvendő termékek, a befektetési alapok, melyek egyelőre a magyar lakosság megtakarításainak 13 százalékát teszik ki – tette hozzá a szakember.

Magyarországon az alapkezelői szektor is az átalakulás időszakát éli. A magyar alapkezelési piac 2010 végére azért tudott közel 10 ezer milliárd forintos iparággá nőni, mert a 2000-es évek elejétől egyre nagyobb pénzeket adtak át vagyonkezelésre a biztosítók és a nyugdíjpénztárak. A magán-nyugdíjpénztárak kvázi államosítása viszont mindent megváltoztatott 2011 első felében. Egyik napról a másikra háromezer milliárd forint került át a tömeges visszalépések miatt az alapkezelőktől az államhoz. A megváltozott piaci környezetben – néhány kivételtől eltekintve – a szereplők azzal voltak elfoglalva, hogy megállítsák bevételeik és jövedelmezőségeik csökkenését.

A Generali Alapkezelő ezt az időszakot arra használta fel, hogy nyisson a lakossági ügyfelek felé többek között befektetési alapok értékesítésével és egyben elindítsa privátbanki üzletágát. Mindezek alapjait még azelőtt lefektette, mielőtt az intézményi vagyonkezelési piac jelentősen zsugorodni kezdett volna. A Generalin belül a befektetési alapok értékesítése - külföldi minta alapján - tanácsadói hálózaton keresztül történik és a direkt értékesítés mellett lehetőség lesz megtakarítási programok indítására is az ügyfelek számára.

A hazai vagyonkezelési piacon nem jellemző az alapkezelők magánügyfelekre szakosodása. A private banking szolgáltatásokat elsősorban bankokon keresztül lehet igénybe venni. A Generali Alapkezelő elképzelései szerint azonban a private banking szolgáltatás a vagyonkezeléssel párosítva egy olyan szimbiózis, melyet leginkább egy alapkezelő keretein belül lehet ötvözni. Az átlagnál nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek számára valódi többletértékkel bír a személyre szabott pénzügyi tanácsadás és a szélesebb körű befektetési termékkínálat.

Ezek az ügyfelek anyagi lehetőségüknek köszönhetően egyedi problémamegoldást, gyakori személyes konzultációt és kényelmi szolgáltatásokat igényelnek. Éppen ezért a Generali Alapkezelő Prestige Private Banking szolgáltatása a befektetések szakszerű kezelésén túl egy sor, szorosan kapcsolódó tevékenységet is magában foglal, többek között pénzügyi tervezést, befektetési tanácsadást, kockázatkezelést, nemzetközi diverzifikációt és lojalitás programokat.

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelem fordul a vagyonos privát banki és a lakossági ügyfélszegmens között elhelyezkedő prémium ügyfélkörre is. A pénzügyi szolgáltatók egyre célzottabban akarják ezt a réteget megszólítani az ajánlataikkal, ugyanis a legutóbbi felmérések alapján a legnagyobb potenciál és növekedési lehetőség ebben az ügyfélkörben van, akik jellemzően 5-10 millió forintos megtakarítással rendelkeznek. A potenciálisan megszólítható ügyfelek száma több százezerre tehető. A prémium tanácsadás a befektetési és megtakarítási termékek egyoldalú értékesítése helyett, az ügyfél egyéni igényeit kielégítő, komplex pénzügyi szolgáltatásokra törekszik. A Generali az idei évtől a prémium ügyfelekért vívott harcban is felvette a versenyt.

A Generali PPF vagyonkezelő által nemrég elkészített kutatás szerint az elmúlt nyolc év adatai alapján a kelet-közép-európai háztartások  befektetési képessége növekvő pályán mozog. A tanulmány, amely  2012 második negyedévéig elemzi az adatokat, azt mutatja, hogy a térség lakossági befektetések szempontjából legerősebb országa Szlovénia (1150 euró/fő), melyet Magyarország követ (769 euró/fő), Csehország pedig csak a dobogó harmadik helyén áll (591 euró/fő) annak ellenére, hogy gazdagabb országnak számít. Szlovákia és Lengyelország nagyjából hasonló értéket mutat, 472 illetve 469 euró/fővel.

A felmérés azt is megmutatta, hogy az egész Európai Unióhoz  képest a lakosság befektetési magatartása sokkal konzervatívabb a kelet-közép-európai országokban, emellett a régióban a pénzügyi eszközök legnagyobb részét betét vagy készpénz formájában tartják az emberek. A legkonzervatívabb országok ebből a szempontból Szlovákia, Szlovénia és Csehország, ahol ez a két eszköz a tartalékok több mint felét teszi ki, utánuk következik Lengyelország (45 százalék) és Magyarország (39 százalék), míg az EU-s átlag 36 százalék.

A háztartási befektetések összértéke minden országban csökkent a hanyatló tőzsdék, a helyi valutaárfolyamok csökkenése és a nehéz gazdasági környezet miatt. Mindazonáltal az elmúlt hónapokban javult a tőzsdék teljesítménye és a regionális fizetőeszközök is felértékelődtek, ennek köszönhetően pedig a nehéz gazdasági körülmények ellenére is várható a nyílt végű befektetési alapok jelentős erősödése.

Nyugat-Európával összehasonlítva a kelet-közép-európai régióban az ilyen alapok aktivitása alacsony, de az összes vizsgált ország növekedést mutat 2004 óta. Az egy főre jutó befektetési alapokban elhelyezett vagyon Magyarországon növekedett a leginkább 2004 óta (230 százalék), a második helyen Lengyelország áll (160 százalék), majd Szlovénia (100 százalék), Csehország (65 százalék), és végül Szlovákia (25 százalék) következnek.

Michal Valentik, a GPH befektetési stratégája elmondta: “Az elmúlt 8 évben megfigyelhető jelentős növekedésen túl további emelkedést várunk a régióban az elkövetkezendő 5 évben a háztartási beféktetéseket illetően. A GDP minden egyes eurónyi emelkedése elvileg 11 eurócenttel növeli a befektetési alapokban elhelyezett pénzmennyiséget a térség országaiban. Ezek a befektetések valószínűleg inkább hagyományos típusúak lesznek, és csak szerény, átlagosan öt százalékos növekedésre számítunk azokban az országokban, ahol még nem vezették be az európai közös valutát.”

A régió háztartásainak befektetési portfólióját az EU befektetőkéhez hasonlóan lehet jellemezni, bár vannak eltérések is; a nyílt végű befektetési alapok használata a háztartások csak kis részére jellemző, ezek az összes pénzügyi eszköznek csak 5 százalékát teszik ki. Magyarországon ez az arány kicsit magasabb, 8 százalék, míg az EU átlag 7 százalék. A portfólió diverzifikáltságát tekintve a legnagyobb eltérések a régió azon országaiban figyelhetők meg, ahol erős nyugdíjrendszer működött.

Michal Valentik a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatban hozzátette: “Szlovákia és Lengyelország állt az utolsó helyen a befektetések szintjét tekintve, miközben mindkét ország olyan nyugdíjrendszert teremtett, amelyek részben helyettesíthetik a nyílt végű befektetési alapokat. Másfelől Csehország jelenleg is nyugdíjrendszerének reformján dolgozik, mely jelentősen befolyásolhatja a nyílt végű befektetési alapok működését, ahogy azt Szlovákiában és Lengyelországban is megfigyelhettük. Azok a cseh állampolgárok, akik részt vesznek a rendszer második pillérében, a jövedelmük 2 százalékát fogják az alapba fizetni, ami elveheti a kedvüket attól, hogy befektetési alapokba fektessék pénzüket, ráadásul további megtakarítási képességüket is csökkenti.”

Az EU-ban a portfóliók több mint 30 százaléka nyugdíjalapokban, és életbiztosítási termékekben van. A kelet-közép-Európaiátlag ehhez képest 17 százalék (Lengyelország 27 százalék, Szlovákia 21 százalék, Csehország 14 százalék, Szlovénia 12 százalék, Magyarország 11 százalék). Mivel a térség gazdasága kezd talpraállni és a GDP is megkérdőjelezhetetlenül növekszik – különösen Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban – a szakértők az elkövetkezendő öt évben további növekedést várnak a nyílt végű befektetési alapok piacán.