Sokan úgy hiszik, balesetbiztosításra csak azoknak van szükségük, akik veszélyesen élnek, extrém sportokat űznek, vagy rendszeresen sportolnak. Igaz ugyan, hogy a veszélyfaktor az ő esetükben hatványozottabb, de azt sem szabad elfelejteni, hogy baleset bárkivel, bármikor történhet. Napjaink biztosítási kultúrájára jellemző, hogy az emberek - még az igazolt és extrém sportolók is - főleg olyan biztosításokkal rendelkeznek, amelyek megkötését törvény írja elő, vagy banki hitelek felvételéhez kötik. Az önmagunkról való gondoskodás hiánya azonban sajnos a balesetbiztosítások számának csökkenésében is tetten érhető – derül ki az Union Biztosító összeállításából.

A személyi sérülés okozta kellemetlenségek mellett ma már az anyagiakra is gondolni kell. Egy jól megválasztott balesetbiztosítás mentőövként szolgál az előre nem látható események által okozott anyagi terhek jelentős mérséklésében, valós anyagi segítséget nyújt a gyógyulás magas költségeinek fedezésében. A május elsejétől hatályba lépő új táppénzrendszer értelmében a korábbi maximum napi 10 400 forintos plafon a felére, 5200 forintra csökken. A kormány célja egyértelműen a betegállományban töltött napok csökkentése, munkavállalói oldalon ugyanakkor a változás okozhat majd nehézségeket.

A táppénzrendszer átalakítása sokak számára jelenthet problémát a jövőben. Az összeg csökkentése különösen egy huzamosabb kórházi ellátás esetén üthet vissza. Az ilyen esetekben létkérdés egy megfelelő balesetbiztosítás, ami valós segítséget és egyösszegű anyagi támogatást jelent baj esetén, akár 365 napos kórházi tartózkodás esetén is - mondja Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A biztosító felmérése szerint az ügyfelek számára kiemelten fontos, hogy az adott biztosítás minél több biztosítási eseményt foglaljon magába, a leghangsúlyosabb igényként azon belül is a közlekedési baleset és a baleseti halál elleni védelem jelentkezik. Jelentős különbség mutatkozik azonban a balesetektől való félelem és a baleset-biztosítással való ellátottság között. Az emberek 91 százaléka tart a váratlan balesetek eredményeként fellépő kellemetlenségektől, és számol az ezekből adódó kockázatokkal, de csak alig több mint 10 százalék rendelkezik balesetbiztosítással, míg az Egyesült Királyságban ez az arány 60-70 százalék. A tapasztalatok szerint nagyobb számban kötnek baleset-biztosítást azok, akik maguk, vagy közvetlen környezetükben már legalább egyszer átéltek ilyen helyzetet.

Ma már minimális ráfordítással, akár napi 40 forinttól köthető olyan balesetbiztosítás, amely a magas térítési összegek mellett olyan „extra" ellátásokat is fedez, mint például a csőtükrözéses műtéti beavatkozás, a helyreállító plasztikai eljárás vagy az akár 365 napos kórházi ellátás. A biztosítások kiválasztása során mindenképpen érdemes körültekintően tájékozódni és olyan csomagot választani, ami mind a biztosítási események, mind pedig a szolgáltatási összegek tekintetében valós védelmet jelent - teszi hozzá Bóna Katalin.

Az extrém sportot űzőknek már eddig is erősen ajánlott volt a balesetbiztosítás, 2007. január 1-jétől ugyanis a kötelező egészségbiztosítás „ingyenes" egészségügyi szolgáltatása nem terjed ki az ő baleseti sérüléseikre, csupán életmentő beavatkozás esetén illeti meg őket az állami ellátás. Az extrém sportot űzők a teljes védelem érdekében bizonyos pluszdíj fejében ma már köthetnek olyan balesetbiztosítást, amely az általuk űzött sport baleseti eseményeire is kellően magas biztosítási fedezetet nyújt a világ bármely országában. A balesetveszély azonban nem csupán a fokozottan kockázatos extrém sportok kedvelőit fenyegeti, hanem minden igazolt sportolót, legyen akár profi, akár amatőr.

A sportbalesetek legtöbbször izületi vagy izomsérüléssel járnak, amelyek szerencsés esetben nem okoznak maradandó sérülést, orvosi beavatkozásra azonban az esetek túlnyomó többségében szükség van. A sérülések jellegéből adódóan ez igen gyakran jár műtéti beavatkozással, tartósabb kórházi ellátás igénylésével. Éppen ezért ma már minden hivatásos, igazolt és hobbisportoló számára ajánlott a kiegészítő balesetbiztosítás kötése - mondja a szakember.

Mi számít extrém sportnak?

A négy éve érvényben lévő szabályozás szerint a vízisí, jetskizés, vadvízi evezés, hegy és sziklamászás, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, falmászás, roncs autósport, rally, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, műrepülés számít extrém sportnak, vagyis az ezekből a tevékenységekből eredő balesetekre (kivéve az életmentő beavatkozásokat) nem nyújt fedezetet a társadalombiztosítás.