A Kommerszant című orosz gazdasági lap címoldalas cikkben számolt be hétfőn arról, hogy folytatódik a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) Mol-részvásárlása körüli botrány. A magyar politikusok ugyanis - írják - új verzióval álltak elő a vásárlás okairól. Emögött azt vélik látni, hogy Oroszország akadályozni akarja a Nabucco terv megvalósulását, amelynek a Mol is részese.

A lap a Napi Gazdaság alapján idézte Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, aki kijelentette: a Surgutneftegas azért vette meg a Mol 21,2 százalékát az osztrák OMV-től, hogy hozzáférjen a Nabucco gázvezeték terveihez. "A cél Németh úr szerint az volt, hogy korlátozzák a Nabuccóba való befektetéseket, és előnyhöz juttassák a Gazprom konkurens gázvezetékét, a Déli Áramlatot" - írta a lap.

Magyarország részese az EU támogatta Nabucco programnak - a tervezett Nabucco vezetéken Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről áramlik majd a gáz Oroszországot elkerülve Európába -, és az orosz-olasz fővállalkozásban tervezett Déli Áramlatnak is, amely Oroszországból vinné a gázt Európába a Fekete-tengeren át.

Az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc március elején jóváhagyta a Déli Áramlat magyar szakaszának építését, de a hónap végén lemondott. Szóban a volt kormányfő támogatta a Nabuccót is. Bajnai Gordon, az új kormányfő még nem választott a két terv közül, írta a Kommerszant.

A Nabuccóhoz fűződő érdekek esetleges konfliktusa tovább élezi a feszültséget, amelyet a múlt héten lezárt Mol-részvényügylet keltett. Sólyom László magyar államfő már megígérte, hogy tanulmányozni fogja az üzlet lehetséges következményeit a magyar energiabiztonságra nézve. Emellett kérdést intézett az orosz nagykövetséghez, tájékoztatást követelve arról, milyen tervei vannak a Surgutneftegasnak a Mollal kapcsolatban.

A Mol vezetése, amely a "hozzá közel állókkal" együtt saját részvényei mintegy 40 százalékával rendelkezik, ugyancsak elutasítóan fogadta az orosz konszern megjelenését. A Surgutneftegas 1,4 milliárd eurót fizetett a csomagért, és arra számított, hogy kőolaját a magyar vállalat finomítóiban dolgozhatja fel. A Mol azonban bejelentette, hogy kizárólag pénzügyi befektetőnek tekinti a konszernt, és szinte azonnal közölte: nem fizet osztalékot tavalyról. Mi több: a csütörtökre tervezett rendkívüli közgyűlésen az alapszabály olyan módosításait terjesztik majd elő, amelyek a tulajdonosoktól megkövetelik a mögöttük állók tényleges feltárását.

A Kommerszantnak a Surgutneftegasnál mindezt nem kommentálták. A Gazprom szintén nem gondolkozik azon, hogy a Surgutneftegas tud-e segíteni neki a Nabucco kapcsán. Az orosz külügyminisztérium már április 9-én "a gazdasági szereplők lépéseinek felesleges átpolitizálását" látta a magyar politikusok nyilatkozataiban.

Valentyin Nyesztyerov, a Troika Dialog befektetési társaság szakértője azonban a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélekedett: a Surgutneftegas aligha önállóan döntött a Mol-rész megvásárlásáról, hiszen közismerten és hagyományosan konzervatív magatartást tanúsít az európai vagyontárgyak vásárlása terén.

Lev Sznikov, a VTB Kapital elemzője azonban hozzátette: Oroszországnak nincs lehetősége arra, hogy a Mol útján akadályt gördítsen a Nabucco építésének útjába. A Surgutneftegas legfeljebb annyit tehet, hogy képviselőt delegál az igazgatótanácsba, és így hozzáfér a Nabuccóval kapcsolatos belső információkhoz.

A Kommerszant végül emlékeztetett rá, hogy magyar források szerint a Nabucco építésére vonatkozó nemzetközi megállapodást még a félév vége előtt aláírhatják, és szövegét a május 7-én Prágában tartandó energiaügyi csúcsra készítik elő.

Göncz Kinga szerint a lex Mol segíthet az orosz befolyás korlátozásában

A "lex Mol" segíthet korlátozni az orosz befolyást a magyar olajtársaságban - mondta Göncz Kinga távozó külügyminiszter. "Remélem, hogy a Mol védettsége megmarad a részvényeladás után is. Természetesen kérdéseket vet fel, hogy miért érte meg majdnem dupla áron megvenni ezeket a részvényeket" - mondta Göncz Kinga. A lex Molban megvannak azok a kitételek, amelyek megvédhetik az olajtársaságot attól, hogy bármely részvényes döntő befolyást szerezzen a cégben - tette hozzá.

Göncz Kinga kiemelte: ebben az ügyben továbbra is tart az egyeztetés Magyarország és Oroszország között. A 2007 októberében elfogadott, majd az Európai Bizottság vizsgálatát követően egy év múlva módosított lex Mol segítségével lehetőség nyílt jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány a törvény 2007-es megalkotásával elsősorban annak kívánt gátat szabni, hogy az OMV felvásárolhassa a magyar olajtársaság részvényeit. Az osztrák olajcég március végén jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegasnak. Az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt.