Gráf József szerint jó döntésnek bizonyult, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1300 milliárd forint többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére szánták. Ennek eredményeként - az uniós pénzek és a nemzeti források felhasználásával - az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és mintegy 300 milliárd forint értékű új erőgép és más munkaeszköz kerülhet az agráriumba.

Nagy Tamás, a MOSZ elnöke azt emelte ki, hogy a szervezet két évtizedes működése során a MOSZ tudatosan építette fel a mezőgazdasági szövetkezők és termelők érdekképviseleti rendszerét. Hozzátette: a MOSZ tagjainak 73 százaléka kis-, 26 százaléka mikrovállalkozás és 1 százalék tartozik a nagyvállalati kategóriába. 

A MOSZ tagsága állítja elő a magyar mezőgazdasági termékek mintegy 50 százalékát, mintegy 2 millió hektárt művelve. Évente mintegy 138-140 milliárd forint adót és járulékot fizetnek be az államkasszába. A többi árutermelő a magyar mezőgazdaságban évente csak mintegy 20 milliárd forintos befizetési kötelezettséget teljesít az államkasszába - tette hozzá.

A MOSZ elnöke utalt arra: mindezek figyelembevételével a magyar mezőgazdasági szövetkezők és társas vállalkozók azon csoportja, amely tagja az érdekképviseletnek megkerülhetetlen részét képezi a magyar agrártársadalomnak.