A februári számlákban már érzékelhető 10 százalékos rezsicsökkentés csak elkendőzi a valós problémát, azaz a magyar ingatlanállomány energiahatékonysági állapotát, visszatartva a lakosságot otthonaik energiahatékonysági fejlesztésétől; ugyanakkor a hatósági árazással csökkentett rezsiköltségeket végső soron mégis a lakosság fogja megfizetni.

A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani.

A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

A 10 százalékos rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja.

Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában.