Termékkörönként eltérő mértékben, de jellemzően az eddig olcsóbb termékek fognak drágulni a chipszadó kapcsán – derült ki a szakmai szövetségek elmondásából.

Bár némileg enyhült a népegészségügyi termékdíjként elhíresült chipszadó szigora - legalábbis a pár hete a parlamentnek benyújtott javaslat a korábban kiszivárgott tervezet sokkal „felpuhult” a korábbi verzióhoz képest, azonban az ősztől beszedni kívánt adó az iparág ismerői szerint így is jelentős dráguláshoz vezethet majd, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jogzsabályt.

Jelenleg úgy tudni, hogy hétfőn fog szavazni az Tisztelt Ház a jogszabályról. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségénél érdeklődésünkre úgy becsülték, hogy összességében 6 milliárd forint adót kell majd kifizetni a cégeknek.

A legnagyobbat az energiaitalok drágulhatnak. Az adó miatt olcsóbb – magasabb cukor és koffeintartalmú – termékeknél akár 25 százalékkal is emelkedhetnek az árak, míg a magasabb árkategóriában 5-6 százalékkal drágulhatnak a termékek.

Az üdítőknél is hasonlóan eltérő lesz az árváltozás mértéke. A nagy, ismert nemzetközi kólamárkáknál átlagosan 5 százalék nőhet a számla – vélelmezi most a szövetség –, míg a kevésbé ismert, olcsóbb termékeknél 10 százalék körül emelkedhetnek az árak.

Az Édességgyártók Szövetségénél úgy fogalmaztak, hogy jelentős emelkedés várható – mindazonáltal a szervezet jövő hét közepéig egyelőre nem nyilatkozik az ügyben, ami vélelmezhetően azzal magyarázható, hogy a színfalak mögött most is zajlik az egyeztetés a kormányzattal. A törvény jelenlegi formában összességében 13 milliárd forintos adóterhet jelentene az ágazatnak. Korábban a szövetség úgy fogalmazott: a törvény jelenlegi formájában lényegében tönkreteheti az ágazat itteni termelő vállalatinak a jó részét.

A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál (Nefmi) az idén 3, jövőre 20 milliárd forint bevételre számítanak az adó bevezetéséből, amit túlnyomórészt az egészségügyi kassza befoltozására fordítanak majd. Kereskedelmi szakmából elhangzó vélekedések szerint ugyanakkor erősen kétséges, hogy a minisztérium eléri-e majd ezt a célt.

Az áremelkedésnek ugyanis forgalomcsökkentő hatása lesz, így könnyen lehet, hogy kevesebb édességet, üdítő és energiaitalt (a minimális forgalmi arányú levesporokról nem beszélve) értékesíteni. Az is előfordulhat, hogy aki csak tudja – elsősorban a határ mentén élők – a határ túloldaláról szerezi be a kormány által egészségtelennek ítélt termékeket, de ugyanígy a gyártók és s kereskedők is arra számítanak, hogy megélénkül a forgalom a feketepiacokon ezekben a termékkörökben.

Egyelőre nem ismert, hogy az ősztől az árakba is beépülő drágulás mekkora árkülönbözetet okozhat a határon túli üzletekhez képest.  A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségénél már most arra számítanak, hogy a határ menti kisboltoknak az üzemanyagköltségek mellett is megéri majd, hogy üdítőkből, kólából (és majd édességből is) a határ túloldalán készletezzenek be.

A jelek szerint a kiskereskedők egy része már készül az őszre: több áruházban hirtelen akciós termék lett az energiaital – vélhetőleg az adó őszi életbelépte előtt jókora felvásárlási hullám veheti kezdetét ezekben a termékkörökben. A kereskedőknek- gyártóknak egyelőre úgy tűnik, hogy kevésbé éri meg a bekészletezés – vagy legalábbis önmagában az adó miatt nem feltétlen – mivel a jelek szerint a kormány elzárná ezt a szelepet.

A népegészségügyi termékadót ugyanis a belföldi értékesítőknek kell megfizetnie. Ugyanakkor egy másik törvénymódosításban már arra köteleznék a kereskedőket, hogy azok megadott határidőig térítsék vissza a gyártónak a termékadót, azaz ilyenformán kötelessége legyen beépíteni az adót az áraiba is.

chips