Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket néhány eurózónán kívüli tagállam – elsősorban Lengyel- és Magyarország – lát kiolvasni abból a mérföldkőnek számító javaslatból, amelyet a brüsszeli testület tesz közzé szeptember 12-én, szerdán a valutaövezeten belüli egységes bankfelügyelet létrehozásáról.

A javaslat kidolgozásával június végén bízták meg a valutaövezet vezetői az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bank alá helyezendő egységes felügyelet létrehozásához kötve azt, hogy a leendő pénzügyi mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a jövőben közvetlenül (és ne a tagállamok államháztartási egyenlegének romlása árán) is feltőkésítsen eurózóna-beli bankokat.

A Bizottság a BruxInfóhoz is eljutott rendelettervezetében a tíz euróövezeten kívüli országnak is felkínálja a csatlakozás lehetőségét az új, az EKB ernyője alá helyezendő bankfelügyeleti kerethez, azzal a feltétellel, hogy ezek az országok és nemzeti hatóságaik jogilag is alávetik magukat az Európai Központi Bank majdani döntéseinek.

A részvétel kérdését különösen kényessé teszi, hogy az EKB a javaslat értelmében akár a bankok működési engedélyének visszavonását is kezdeményezheti, a döntést aztán a nemzeti felügyeleteknek kell foganatosítani. „Az EKB-nak rálátása kell, hogy legyen bármilyen bank helyzetére” – nyilatkozta hétfőn újságírók egy csoportjának Michel Barnier, a javaslatot jegyző belső piaci biztos. Ez csak az euróövezet 17 tagállamában több mint 6 ezer bank felügyeletét jelenti.

A biztos környezetében úgy vélik, hogy a valutaövezeten kívüli országoknak is minden okuk megvan arra, hogy belépjenek az új rendszerbe, ami az eddigi szétforgácsolt felügyeleti rendszert egy erős, központival váltaná fel. A Bizottság szerint abból származna a legnagyobb előnyük a kívülállóknak, hogy nemzeti felügyeleteik az új intézménytől minden információhoz hozzájuthatnak.

A javaslat értelmében ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkeznének az EKB alá tartozó felügyeleti testületben, ez az egyik fő ok, amiért az érintett országok némelyike óvatosan viszonyul a javaslathoz. Úgy tudjuk, hogy Michel Barnier ugyanakkor indokoltnak tartaná, hogy a kívülállók is szavazati joghoz jussanak, ám ezt jelenleg a jogszabályok nem teszik lehetővé. De az ügy még nincs lefutva, mire a legmagasabb szinten (tehát az Európai Tanácsban) meghozzák a végleges döntést az új struktúráról, addigra már az is kiderül, hogy szavazati joggal is jár-e majd a részvétel.

"Azon leszek, hogy a lehető legnagyobb szerepet és képviseletet adjanak azoknak a nem eurózóna-tagországoknak, amelyek a csatlakozás mellett dönthetnek" – jelentette ki Barnier.

A Bizottságnál is csak találgatni tudnak arról, hogy végül hány ország vág majd bele a kalandba, egyes bizottsági források a BruxInfónak 25 ország részvételét becsülték, akár az év első felében elfogadott fiskális paktum esetében (akkor Csehország és Nagy-Britannia maradt ki). Ha egy ország a kívülmaradást választja, akkor vitás felügyeleti kérdésekben a jelenlegi szabályoknak megfelelően az Európai Bankhatóság (EBA) lép majd fel közvetítőként.

Ha Magyarország nem csatlakozna az új felügyeleti rezsimhez, akkor a valutaövezeti bankok nálunk nyitott fiókjaira vonatkoznának csak az új szabályok. Ha igen, akkor ezen bankok leányaira is vonatkozik majd, amelyek jelenleg elsősorban a magyar pénzfelügyeleti rendszer hatáskörébe tartoznak.

A Bizottság javaslattervezete ugyanakkor semmit sem árul el arról, hogy milyen intézkedések történnének akkor, ha az új felügyeleti keret miatt komoly zavarok keletkeznének az euróövezeten kívüli országok bankszektorában. Úgy tűnik, hogy Brüsszel szerint ilyesmire nem is lenne szükség.

Az a terv, hogy az új, kiterjesztett egységes valutaövezeti bankfelügyelet jogi értelemben jövő januárban létrejöjjön, és kezdetben csak a bankok bizonyos körének esetében el is kezdhesse a tevékenységét. A teljes kapacitását azonban egy hosszabb átmenet után érné csak el.