Kelet és Nyugat, régiek és újak, gazdagok és szegények, költekezők és takarékoskodók csaptak össze a strasbourgi európai parlamenti vitában, felerősítve a hónapok óta tartó vitákat a teendőkről a válság enyhítésére. A szópárbajokat persze színezi a felkészülés a júniusi európai választási kampányra, illetve az Európai Bizottság őszi megújítása.

- Amit Ön tesz, az nem elég, holott az emberek többet várnak Európától. Felszólítom Önt, hogy terjesszen elő új és átfogó gazdaságélénkítési tervet - mondta a szocialisták elnöke, Poul Nyrup Rasmussen a bizottság elnökének, a néppárti José Manuel Barrosónak. Aki beszédében viszont kitért az efféle kihívások elől, s felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a végrehajtó testület eddig a kormányokból álló Tanács és a Parlament terjesztett, illetve terjeszteni szándékozik. Szerinte a költségvetési költekezés már így is példa nélküli. Mindent összevetve az ösztönzés már az uniós nemzeti össztermék (GDP) 3,3 százalékára rúg. A bizottság előre hoz kifizetéseket a strukturális alapokból, beveti a szociális és globalizációs alapokat a munkanélküliség növekedésének feltartóztatására. Az egységes belső piaci szabályozás érvényesítésére és a protekcionizmus akadályozására dolgozta ki az alapelveket a bankok állami feltőkésítésére és a betét- és hitelgaranciákra, s most jönnek az újabb javaslatok a szabályozás és felügyelet erősítésére, a banki vezetők fizetésének megállapítására, a kockázati alapok, a magántőke-társaságok megregulázására.

Erre mondta lapunknak a néppárti Becsey Zsolt, aki a gazdasági és pénzügyi kérdések elismert szakértője lett az Európai Parlamentben, hogy ami egy-másfél évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, most megvalósulni látszik. A válság jogszabályok sorozatát kényszeríti ki a Bizottságból, sok olyan kérdésben is, amelyeket az EP korábban is felvetett, de amelyekről a bizottság hallani sem akart. Becsey szerint oldódik az ellenállás az európai integrált bankfelügyelettel szemben is.

A szocialista frakció mindenesetre olyan szöveget tudott elfogadtatni a plenáris ülésen a válságkezelést és a lisszaboni stratégiát érintő összefüggő kérdésekben, amely már az idén a GDP további egy százalékával emelné a beruházások szintjét, míg jövőre 1,5 százalékkal. Mint Herczog Edit képviselő, az egyik előterjesztő - akinek a kis- és középvállalatok támogatásáról szóló jelentését kedden fogadta el az EP - lapunknak mondta, a képviselők azt látják, hogy az Egyesült Államok sokkal többet áldoz a gazdaság megsegítésére, mint Európa, ezért látnák szükségesnek a további erőfeszítéseket.

Ám Barroso, és később Verheugen ipari biztos is utalt rá: az unió költségvetése a tagállamok összes GDP-jének mindössze az egy százaléka, s a hétéves költségvetési időszakon belül a büdzsé rugalmassága nagyjából nulla.

A vitában a néppárti frakcióvezető, Joseph Daul a protekcionizmus ellen, a szolidaritás mellett foglalt állást, s az innovációban, a tudásalapú és környezetbarát gazdaság fejlesztésében látta a kiutat. És persze a szabályozott piacgazdaságban. Mint megjegyezte, a demagógokra nem kell odafigyelni. A szocialista Martin Shulz a bankárok ellen intézett kirohanást, akik a kiskeresetűek adójából mentik meg magukat. Felkérte a konzervatívokat, hogy végre szavazzanak az adóparadicsomok bezárására. A képviselő utalt arra, hogy nemcsak az eurózónán belül kellene érvényesülnie a szolidaritásnak, hanem azon kívül is. A liberálisok nevében Graham Watson azt hangsúlyozta, hogy az európai versenyképesség fokozását szolgáló lisszaboni stratégia nem többletteher a válságban, a probléma inkább az, hogy a tagállamok az utóbbi években jórészt figyelmen kívül hagyták a közös célkitűzéseket.

Az eurószkeptikusnak számító és a politikai szélen tanyázó brit Nigel Farage szerint nincs pénz és szükség Kelet-Európa megmentésére, mire Herczog Edit azzal reagált, hogy az ilyen megjegyzések is jelzik, milyen fontos lenne a szolidaritás elvének érvényesítése az unióban.

A cseh elnökséget képviselő Alekszandr Vondra Európa-ügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a rövid távú intézkedéseknek összhangba kell kerülniük a költségvetések hosszabb távú fenntarthatóságával, vagyis a pénzügyminiszteri tanács keddi ülésén is hangoztatott véleményekhez csatlakozott, amelyek szerint az amerikai kormányzat által szorgalmazott keresletélénkítési javaslatra nemmel kell felelni. A maga részéről Barroso azt mondta, a parlamenti vélemény fontos hozzájárulás a jövő heti uniós csúcstalálkozóhoz és az április eleji londoni G-20-as egyeztetéshez, egyben reményét fejezte ki, hogy a brüsszeli találkozón előre lehet lépni a pénzügyi piacok reformjában, valamint a reálgazdaság és a foglalkoztatás támogatásában.