Erdei János azt közölte: 2006-tal összehasonlítva az idei évet, megállapítható, hogy mintegy 9 százalékkal növekedett a szállodai szobák kapacitása, jelentősen nőtt a magas kategóriájú, drágább szobák aránya, a bruttó szobaátlagár forintban azonban 5,6 százalékkal alacsonyabb, mint 5 éve, a megnövekedett kapacitások ellenére kevesebb szobaárbevételt értek el szállodák az idén, mint a válsággal terhelt tavalyi évben, és kevesebbet mint 2006-ban.

 "A fogyasztói árindex növekedése 5 év alatt meghaladta a 30 százalékot, tehát szállodák a gazdálkodás és jövedelemtermelés szempontjából sokkal rosszabb helyzetben vannak mint akár 2006-ban, akár tavaly. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a magyarországi 850 szálloda egy tekintélyes részének fenntartható működése, gazdaságos üzemeltethetősége veszélybe került" - mondta az elnöke.

A szövetség decemberi helyzetértékelésében azt írta: céljuk, hogy a hazai szállodák szobakihasználtsága a következő 3 évben 7-9 százalékponttal növekedjen és újra meghaladja az 50 százalékot. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló szállodai szobákra jutó átlagos bevétel (REVPAR) a következő 3 évben az inflációt meghaladó mértékben emelkedjen.

Erdei abban bízik, hogy 2011 gyökeres változást hoz szállodák életében. "Egyetlen esélyünk erre a dinamikus keresletnövekedés, ami lényeges többletforgalmat generálhat". Ennek két fő forrása a belföldi lakossági kereslet növekedése, illetve a külföldi beutazás felfutása. Ennek érdekében fogalmazták meg helyzetértékelő és javaslattevő anyagaikat, amelyekből a kormányzat sok javaslatot be is fogadott - fogalmazott.

Elmondta: a belföldi turizmust élénkítheti, hogy csökken jövőre az üdülési csekkek adója és bevezetik új cafeteria-elemként a Széchenyi Pihenő Kártyát. Ha lesz a munkáltatóknak lehetőségük arra, hogy munkavállalóiknak a korábbiaknál nagyobb keretben folyósítsák ezeket, úgy várhatóan a magyar szállodákban, elsősorban vidéken, megélénkülhet a belföldi vendégforgalom. Félő azonban, hogy a pihenőkártya bevezetése mintegy fél évet vesz igénybe és ez a belföldi turizmus átmeneti visszaesését is okozhatja.

"Óriási eredménynek tartjuk, hogy a külföldi promócióra 2011-ben a kormányzat megduplázta az idei évhez képest a Magyar Turizmus Zrt. forrásait, s ebből nyilván lényegesen hatásosabb külpiaci marketing munkát lehet megvalósítani" - fogalmazott az elnök.

Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételeihez adott állami támogatás összege is emelkedni fog, ezzel megalapozhatják a helyi turisztikai menedzsment szervezetek további fejlődését, új turisztikai termékek helyi előállítását, promócióját - jegyezte meg Erdei. Ugyanakkor roppant helytelen gyakorlatnak értékeli a Magyar Szállodaszövetség, hogy néhány önkormányzat radikálisan növelni tervezi jövőre az építményadót és az idegenforgalmi adót, ami tovább rontja a válságos helyzetben lévő szállodaipart. Mindenképpen indokoltnak tartották volna az előzetes egyeztetést a szakmával és az intézkedés meghozatalát elhalasztani a szálláshelyi- és vendéglátás ÁFA-csökkentésének idejéig.

A 2011. év első félévi magyar uniós elnökség közvetlen hozama az üzleti forgalom jelentős fejlődése lesz Budapesten és környezetében, de talán még ennél is fenntarthatóbb hozam lehet az óriási hírérték, amely az uniós elnökséggel kapcsolatban Magyarországról és Budapestről a világmédiában megjelenik - vélekedett a szakember.
    Kedvező jelzésnek nevezte, hogy a MT ZRt. stratégiai együttműködések révén megpróbálja feladatait koncentrálni, forrásait fókuszálni, ezek mielőbbi konkrét, a szolgáltatókat is érintő, segítő megvalósulását, a csatlakozási lehetőségeket nagyon várják a szállodák.

Mint mondta, örülnek annak is, hogy - legalábbis kormányzati szándék szintjén - megfogalmazódott az új budapesti, nagy befogadóképességű 5.000-6.000 személyes kongresszusi központ létrehozásának igénye, a Magyar Kongresszusi Iroda megerősítése, s ez a jövőbeni üzleti turizmus fellendülését alapozhatja meg. Arra is látszik fogadókészség, hogy az érdekeltek Budapest turizmusának gyorsabb fejlődésére találjanak fórumot - mondta.

Változatlanul a szálláshelyi és vendéglátó áfa-csökkentését tartja a 537 jogi taggal (380 tagszállodával és ezekben 692 vendéglátóhellyel) rendelkező Magyar Szállodaszövetség a magyar szállodák és éttermek fenntartható működése legfontosabb feltételének.

Erdei úgy látja, hogy a szálláshelyi áfa szempontjából a 27 uniós ország egyik legmagasabb terhelésével a magyar szállodaipar versenyhelyzete kérdőjeleződik meg, a vendéglátásban pedig abszolút értékben is az unió legmagasabb áfakulcsát alkalmazza Magyarország.

Kifejtette: az EU-ban nagyon jó példákat lehet látni arra (Belgium, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország), hogy a szálláshelyi- és vendéglátó áfa csökkentése milyen gazdaságélénkítő hatást, munkahelyteremtést, gazdaság kifehérítését eredményezett, tehát pont olyan hatásokat, amelyek a kormány gazdasági programjában súlyponti célok.

Felhívta a figyelmet: a válsággal talán legterheltebb Görögország nemrég jelentette be, hogy a gazdaság élénkítése miatt 11-ről 6,5 százalékra csökkenti az áfakulcsot az ágazatban. A litván parlament a múlt héten döntött a szállodai áfa kulcs csökkentéséről 21-ről 9 százalékra, elismerve e tevékenység export jellegét. "Mi már a 10 százalékos szálláshelyi áfakulccsal is nagyon elégedettek lennénk, ez meggyorsíthatná ágazatunk gyógyulását" - jegyezte meg Erdei János.