A Suez nem akarja eladni a Pécsi Vízműben szerzett tulajdonrészét
Fabrice Rossignol azt követően utazott Franciaországból Pécsre, hogy a város közgyűlése - a Pécsi Vízmű Zrt. kisebbségi francia tulajdonrészének visszavásárlására vonatkozó első lépésként - egy héttel ezelőtt felmondta a társasággal kötött üzemeltetési megállapodást, és arra kérte a francia tulajdonost, szeptember végéig kösse meg a részvényhányad visszaadására, és a jogviszonyok lezárására vonatkozó megállapodásokat.
A Suez Environnement közép-európai igazgatója szerint ez meglepő lépés volt a többségi tulajdonos részéről, mint mondta, nem olyan, amilyet 15 éven át tartó gyümölcsöző együttműködés után vártak volna. ráadásul - A szeptember végi határidő ráadásul nagyon rövid ahhoz, hogy konstruktív megállapodás szülessen.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere Fabrice Rossignol nyilatkozatára reagálva hangsúlyozta: az önkormányzat szándéka világos, meg akarja szerezni a vízmű teljes tulajdonát. – Ez a kiindulási pont, amitől elmozdulhatunk a következő két hét során, a tárgyalásokon bármi felvetődhet – jelentette ki.
A Pécsi Vízmű Zrt. kisebbségi részvénycsomagját 1995-ben Páva Zsolt korábbi polgármestersége idején értékesítette az önkormányzat. A mintegy 360 embert foglalkoztató, több mint 70 dél-, nyugat- és közép-dunántúli település, egyben negyedmillió ember vízellátását és szennyvizének elvezetését biztosító vállalatban jelenleg Pécsnek 50,05, a Suez csoportnak 48,05, tíz kistelepülésnek pedig 1,9 százalékos tulajdoni hányada van.
A cég nyereségesen működik: 2008-ban 5,8 milliárd forint árbevétel mellett 267 millió forint adózott eredményt produkált, 2007-ben az árbevétel 5,5 milliárd, az eredmény 352 millió forint volt.
A társaság évente 800 millió forint és egymilliárd forint közötti összeget fordított fejlesztésekre, az alkalmazott szennyvíz-technológia korszerűsítésére, gépészeti felújításokra, vezetékek, bekötések cseréjére.
A városvezetés és a menedzsmentjogokat birtokló francia tulajdonosok viszonya azonban egyre feszültebbé vált az elmúlt években. Ennek jele volt, hogy a közgyűlés nem fogadta el a cég elmúlt két évi mérlegét.
Az MTI képviselőktől korábban úgy értesült: a tulajdonostársak romló viszonyát az okozza, hogy a város szeretné, ha a nyereség Pécsett maradna, s nem egy francia befektető kapná meg. A közelmúltban a részvénytársaság gazdálkodásának átvizsgálásával megbízott szakértő megállapította, hogy az osztalékon túl a kisebbségi tulajdonos menedzsmentdíja és a leányvállalati rendszerének működtetése évente mintegy félmilliárd forintba kerül.
Az önkormányzat úgy számol, hogy az együttműködés felmondásáért 1,3 milliárd forint kártérítés illetné meg a kisebbségi tulajdonost. A részvénycsomag értékéről nincs adat, ahogy arról sem, honnan teremti elő a mintegy 32 milliárd forint adóssággal küszködő Pécs a visszavásárláshoz szükséges forrást.
A Suez korábbi közleményében ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a víz- és csatornadíjak megállapításának joga a pécsi önkormányzaté, az árak emelkedése 1995 óta infláció alatti volt.
A nyereség felhasználásával kapcsolatos határozatok minden esetben a Pécsi Vízmű Zrt. döntéshozatali fórumain, azaz igazgatósági üléseken, a közgyűlésben, önkormányzati közgyűlésben születtek meg a város által delegált tagok támogatásával. A leányvállalatok növelik a Pécsi Vízmű Zrt. eredményét.