Ezzel párhuzamosan mind többen bírálják Angela Merkel kancellár magatartását, akárcsak az intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap két menetben határozott el előbb Görögország, majd pedig a "többiek" megsegítésére és ezen keresztül az euró védelmére.

Ami a kancellárt illeti, politikusok - és nem csak ellenzékiek - továbbá gazdasági szakértők is még a görög segély kapcsán a szándékos halogató magatartást rótták fel, azzal vádolva Merkelt, hogy belpolitikai okokból, az elmúlt hétvégi észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások miatt túl későn adta be a derekát, azaz Görögország megsegítéséről a hatékonyabb kárelhárítás érdekében jóval korábban kellett volna dönteni.

Mindenesetre a német kancellár nem húzhatta tovább, és nem tudta megakadályozni, hogy a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás, illetve az ebben való német szerepvállalás ne a lehető legkedvezőtlenebbül befolyásolja az észak-rajna-vesztfáliai szavazást.

Visszaevezve a gazdaság vizeire, német szakértők körében általános a kétely az euró támogatását célzó segélyek iránt. A hétfő hajnalban elfogadott gigantikus, több mint 700 milliárd eurós segélycsomagot több neves szakértő is bírálta. Többen vélekedtek úgy, hogy ami most történik az valójában épp az ellenkezője annak, amit a főszereplők az európai valutaunió létrehozásakor elképzeltek.

A támogatási csomaggal az uniós tagállamok, illetve a Nemzetközi Valutaalap csupán időt nyert, mást nem - fogalmaztak többen, míg Axel Weberrel, a Bundesbank elnökével az élen néhányan az Európai Központi Bank szerepvállalását kifogásolták. A Jean-Claude Trichet vezette bank ezúttal első ízben államkötvényeket vásárolt Görögországtól, Portugáliától és Spanyolországtól, hivatalosan a pénzpiaci spekulációk megakadályozása érdekében.

Weber és a többiek ezzel szemben azt vetették fel, hogy a központi bank ilyen jellegű közbelépésével megdőlt minden korábbi tabu, és az európai pénzintézet a jövőben a politika eszközévé válhat. A berlini kormány kedden hagyta jóvá a 750 milliárd eurós segélycsomagban való német részvételre vonatkozó törvénytervezetet, és ennek keretében 123 milliárd eurós kezességet vállalt.

Ő maga is elismerte ugyanakkor, hogy a tényleges összeg ennél jóval magasabb, akár csaknem 150 milliárd euró lehet. Mégpedig akkor, ha előre megjósolhatatlan, illetve visszautasíthatatlan igények jelentkeznek. És a politikusok, valamint a gazdasági szakértők többsége egyetért abban, hogy jelentkezhetnek, hisz nemcsak Görögországban, hanem Portugáliában és Spanyolországban, továbbá Olaszországban és Írországban is megjósolhatatlan gazdasági, pénzügyi fejlemények állhatnak elő. Akkor pedig még a 750 milliárd is kevésnek bizonyulhat.

Merkel kancellár számára nem lesz könnyű kormány törvénytervezetének parlamenti elfogadtatása. A görög támogatásra vonatkozó törvény is meglehetősen nehéz parlamenti viták és erőteljes ellenzéki fenntartások közepette született meg, az újabb törvénytervezet ugyanakkor még keményebb megpróbáltatások előtt áll.

Az ellenzék - és különösen a szociáldemokrata párt - már "feni a fogát" a kancellár és kormánya megregulázására, mert úgy véli, hogy a 123 - vagy 150 - milliárd euróval nem csupán aránytalanul magas, de rendkívül kockázatos is a német szerepvállalás. A szociáldemokraták ezen kívül azzal is érvelnek, hogy Brüsszelben a pénzügyminiszterek ugyan minden idők legnagyobb segélycsomagját fogadták el, de ezúttal sem irányoztak elő megfelelő intézkedéseket a pénzpiaci spekulációk megfékezésére.

A kormánykoalíciós partnerek, a konzervatív Angela Merkel és a liberális Guido Westerwelle egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a segélycsomagra az euró jövője érdekében, illetve az állampolgárok érdekeinek - és mindenekelőtt pénzének - védelme céljából van szükség. Az érintett állampolgárok körében azonban egyre erősebbek a kételyek, és mind többen vannak olyanok, akik visszasírják a "régi és stabil" nyugatnémet márkát.

És a szakértők körében is egyre több az olyan vélemény, amely szerint az eurót csak rövid távra sikerül majd stabilizálni. Az Európai Központi Bank hitelképessége és az euró tekintélye azonban már a múlté, és a stabil euróba vetett hit csak "hazugság".