Az engedélyektől is függ, milyen gyorsan tud felszállni a Sólyom, amely a vezetője szerint tegnap már repülőgép-lízingszerződéseket is aláírt, igaz, megkeresésünkre nem közölte, mely lízingcéggel. Ami már csak azért is fontos kérdés, mert abból kiderülne, milyen típussal kívánnak repülni.

Mindenesetre, ha a lízingcég is bejelentené a szerződés létrejöttét, az már kellő komolyságot adna a történetnek, ugyanis minden ilyen vállalkozás alaposan megvizsgálja egy újonnan alapuló légitársaság hátterét és üzleti terveit, mielőtt havi pár tízezer dollárért bérbe adna neki egy 10-30 millió dollárt, vagy még többet érő használt repülőgépet. Ezt követelik meg tőle ugyanis a vagyontárgyat finanszírozó bankok. De az is lehet, hogy az arab befektetők saját lízingcéget alapítottak Angliában...

A NKH az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a Légügyi Hivatal vizsgálja a Sólyom légitársaság alapítására benyújtott kérelmet, és erről határozatot hoz. Ismertették: légitársaság alapításához két alapvető hatósági engedély szükséges: egy üzemben tartási és egy működési engedély, de kell egy műszaki alkalmassági engedély is.

A Sólyom légitársasággal kapcsolatos hatósági eljárások folyamatban vannak, azonban kereskedelmi légi személyszállításra jelenleg nem rendelkezik engedéllyel a társaság – közölte az NKH. Hozzátették, a hatósági eljárások szakszerű lefolytatása körülbelül 90 napot vesz igénybe, de a tényleges engedélyezés ideje nagyban függ attól, hogy a kérelmező az előírt dokumentumokat megfelelő tartalommal és szakmaisággal terjeszti-e be a hatóságnak.

Egyelőre nem világos, pontosan milyen engedélyért folyamodott a Sólyom. A kereskedelmi légi személyszállításhoz szükséges engedélyekhez ugyanis a cégnek rendelkeznie kell karbantartási képességgel, vagy szerződéssel egy javító céggel. És tudni kell azt is, kik töltik be a főbb szakmai kulcspozíciókat, valamint egy sor részletes protokollt kell benyújtani a hatósághoz, a repülési eljárásoktól kezdve a minőségbiztosításon keresztül.

Az engedélyhez be kell mutatni a légitársaság pénzügyi hátterét (financial fitness), ugyanis a szabályoknak megfelelően a Légügyi Hivatalnak vizsgálnia kell, a cég rendelkezésére áll-e az üzemelés hat hónapjához szükséges pénzügyi fedezet.

Mindezen dokumentumok elkészítése rengeteg időt, szakmai tudást és pénzt is követel a légitársaság alapítóitól. Ezt Vágó Józsefnek is tudnia kell, hiszen maga is vezette az NKH Légügyi Hivatalát. De ezekről a kérdésekről sem a hatóság, sem pedig Vágó nem bocsátkozott a részletekbe, márpedig ezek hiányában, ha adott is be kérelmet a hatósághoz, az maximum arra jó, hogy hiánypótlásra szólítsák fel a légitársaságot.

Vágó József a nemzeti hírügynökségnek megerősítette, hogy a Sólyom Airways az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft.-re és a korábbi Malév földi kiszolgáló cégére, a Malév Ground Handling Zrt.-re is vételi ajánlatot nyújtott be, erre a tulajdonos magyar államtól még nem kapott visszajelzést.

A Sólyom alapítója az MTI-nek beszélt arról is: charterjáratok és menetrend szerinti járatok indítását is tervezik, elsősorban európai, azon belül pedig alapvetően nyugat-európai célpontok felé. Szerinte az egyesült arab emirátusokbeli és ománi befektetők finanszírozzák a működést, de maga a Sólyom Airways három magyar magánszemély tulajdonában van. Ők hárman finanszírozták – több száz millió forintos beruházással – a társaság eddigi indulását és működését. Kiemelte, hogy a társaságban az államnak "semmiféle közreműködése nem volt eddig, és nem is lesz (...), az állam nem lesz tulajdonos".

Állításaival kapcsolatban alapvető kérdések merülnek fel: a legfontosabb, hogy miként lehet EU-s státuszú a légitársaság? Hiába van ugyanis EU-s magánszemélyek birtokában, az EU azt is vizsgálja, milyen tőkéből finanszírozzák a működést. Mindenesetre mostani nyilatkozataival Vágó megspórol egy hosszadalmas eljárást az Európai Bizottságnak, arra az esetre, ha az indulást követően valamelyik versenytárs feljelentené a légitársaságot, mondván az nem uniós cég. Alapvetően persze az is kérdés, hogy tulajdonjogi garanciák nélkül miként lehet milliárdos finanszírozásra rávenni a befektetőket?

Hogy a "légitársaság" megalapításához százmillió forintos nagyságrendű beruházásra lett volna szükség eddig, az merőben új körülmény. Tizenegynéhány cég megalapítása félmilliós törzstőkével nem kerül ennyibe, más beruházásról pedig a cég körül nem tudni. Ami persze még nem zárja ki, hogy van. Kérdések sora vár tisztázásra.