A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös és fehér bor keverésével készült rozét - hívta fel a figyelmet Dúzsi Tamás szekszárdi rozé-termelő, aki szerint a hozzá nem értő fogyasztót megtévesztheti, hogy egy illatos muskotályos fehérhez tesz valaki kevés vöröset.

A cannes-i rozé világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjazott borász szavai szerint "nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehér bora, és ráfogják, hogy rozé". Dúzsi Tamás hozzátette: a magyar bortörvény házasítási szabályaival sem egyeztethető össze, ha egy bor teljesen más fajtákat tartalmaz; jelenleg ugyanis a minőségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.

A rozé bor kékszőlőből fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világosvörös bor nem tekinthtő rozénak - emelik ki magyar borászok.

Thümmerer Vilmos egri borász sem ért egyet az Európai Bizottság terveivel, és szavai szerint megdöbbentő, hogy egyáltalán megengedik, hogy a vörös és fehér borból összeöntött bort rozénak nevezzék.

A Bács-Kiskun megyei borászok is felháborodásuknak adtak hangot a bizottsági tervezettel kapcsolatban. Frittmann János, a 2007-ben az Év borásza címmel elismert soltvadkerti borász termelői és borászati oldalról is botrányosnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság ezzel az intézkedésével legalizálni akarja a borpancsolást.

Hiába tüntetik fel a borospalack címkéjén azt, hogy fehér bor és vörös bor keverésével készült, nem lesz jó minőségű, és lerontja a rozé bor imázsát - tette hozzá a Frittmann Testvérek Kft. társtulajdonosa.

Egyedül az MTI által megkérdezett villányi borászok nem tartják felháborítónak a rozéborokra vonatkozó brüsszeli terveket: Bock József szerint a piac dönti majd el, melyik eljárással készült rozéra van igény.