A rezsicsökkentés legyalulta az inflációt

Csak az volt a kérdés, hogy az áprilisban felállított történelmi rekordot, azaz az 1,7 százalékot megdöntheti-e az augusztusi inflációs adat, azt ugyanis mindenki biztosra vette, hogy sorozatban ötödik hónapja is két százalék alatt marad a pénzromlás üteme. A bravúr nem maradt el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint 1,3 százalékos volt az éves infláció augusztusban. Júliusban 1,8 százalékot átlagos drágulást mértek. Az elemzői konszenzus 1,7 százalékról szólt, az elemzők az 1,6-1,9 százalékos sávba tették „tétjeiket”.

A kérdőjelek közül az elektronikus útdíj júliusi bevezetésével járó – a fuvarozók által drasztikusnak hirdetett – áremelkedés, valamint a dohánytermékek árrésének négyről tíz százalékra emelése volt a leghangsúlyosabb, a bizonytalanságokat ez okozta a prognózisokban.

Az infláció leszorítása irányába hatott viszont a tavaly ilyenkor megindult élelmiszerár-robbanás, amely a világszerte gyengén, nálunk pedig kifejezetten katasztrofálisan alakult termés miatt következett be. Ez most és az év hátralévő részében már nem rontja a statisztikát, kiesett ugyanis a bázisból.

Ami a friss számokat illeti, a hatalmas esést a KSH a háztartási energiaárak, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árcsökkenésére vezeti vissza. Júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.

2012 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a sajt (10 százalék), az idényáras élelmiszerek (7,8 százalék), a sertéshús (6,4 százalék) és a liszt (5,8 százalék) ára. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (12 százalék) és a cukor (8,2 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (2,9 százalék), ezen belül a víz- és csatornadíjak átlagosan 9 százalékkal csökkentek, mialatt a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek átlag alatt drágultak (0,4 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,6 százalékkal csökkent.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,5, a tartós fogyasztási cikkekért 2,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia esetében is árcsökkenés (8,7 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a palackos gázért átlagosan 6,1, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. augusztushoz képest.

Ami a jövőt illeti, a belengetett októberi vagy novemberi újabb rezsicsökkentési hullám megteszi majd jótékony hatását és tovább, akár egy százalék alá is csökkentheti az inflációt, ami a költségvetés adóbevételein is mély nyomot hagy majd, a kieső adót aztán valahogyan pótolni kell, hacsak a belső fogyasztás nem kap hirtelen akkora lendületet, hogy az áfa oldaláról pótolja a kieső összegeket.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint az idén 1,9 százalék, jövőre 1,7 százalék lehet az átlagos infláció, amire a sertés- és baromfihúsok áfájának esetleges csökkentése további lefelé mutató kockázatot jelent.

Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülése látszódik, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen.

Azonban a legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve fokozott óvatosság szükséges – jegyzi meg Suppan -, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. Az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez, valamint pénzpiaci volatilitáshoz vezetett.

A hazai piacon szintén hevesen ingadoztak a hozamok. Ezért arra számítunk, hogy a Monetáris Tanács a nemrég bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben, szüneteket tartva csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem látunk esélyt. További kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve. a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása is szükséges – írja a Takarékbank senior elemzője. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.