A reálkereset még csökken
A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,1 százalékos növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,7 százalék kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
A kSH keddi gyorsjelentése szerint 2009. január–novemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,4 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 198 100 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 forintot ért el.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző év január–novemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 8,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,2 százalék), a szállítás, raktározás (5,8 százalék), az ingatlanügyletek (4,5 százalék) valamint az építőipar (4,4) január–novemberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tizenegy hónapjában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,2 százalékkal elmaradt. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya az összes létszámon belül nőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 000 forint volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 156 000 forint). 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset az év első tizenegy hónapjában így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,0 százalékos csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,6 százalékos csökkenésnek felelt meg.
A 210 500 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,1 százalékkal nőtt meg az előző év január–novemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6 százaléknak felelt meg.