Kissé tolódik a magánnyugdíjpénztáraknál lévő vagyon átadása, amelyet eredeti 12-éig kellett volna a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára átutalniuk a kasszáknak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közölte, hogy a munkaszüneti napok miatt – 11 és 12 a mostani hétvégére esik, míg 13-a Pünkösd hétfő – a határidő június 14. lesz.

A Stabilitás március végi adatai alapján lapunk számítása szerint a magánnyugdíj-pénztáraknál lévő vagyonnak valamivel több mint 220 milliárd forintnyi része volt elhelyezve magyar részvényekben. A korábbi közlések szerint ebből a legnagyobb súllyal a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Telekom valamint az Egis szerepelt, míg a legnagyobb befolyással az Állami Nyomdában, a PannErgy-ben és a Rábában rendelkeztek a kasszák.

Hiába azonban a néhány nappal későbbi zárónap a gépgyártó vállalat pénteken közzétette a Budapesti Értéktőzsde oldalán, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYAA) 5 százalékot meghaladó befolyásszerzést szerzett a cégben, s hasonlóan nyilatkozott a PannErgy is, amely ugyancsak az 5 százalékos tulajdonosi határ átlépéséről értesítette a részvényeseit.

Amikor a nyugdíjrendszer átszervezésének módját a kormány részéről ismertették, éppen a kis részvényes esetében volt a legnagyobb „riadalom” azzal kapcsolatban, hogy mit is tervez majd a részvényekkel az állam. Ez már csak azért is felvetődött, mert ezekben a papírokból csak egyes pénztárak vásároltak stratégiai megfontolásból – magyarázta a Nol.hu-nak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci elemzője. Ezek súlya ugyanakkor a pénztárak teljes részvényportfólióján belül nem meghatározó.

Pintér András hozzátette: bár lehet egy-egy társaságban az államnak jelentékeny tulajdonrésze, ám egyik esetben sem lesz ez olyan mértékű, hogy ezzel tulajdonosi döntéseket befolyásolhatna. Ez alól a Mol jelent kivételt a Szurgutnyeftyegáztól megvásárolt 21,2 százalékos csomag miatt, ott viszont jelenleg 10 százalékos szavazati korlát van, azaz hiába az egy kézben lévő 10 százaléknál nagyobb tulajdoni hányad, a részvényes így is csupán 10 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik a közgyűléseken.

A BUX kosárhoz súlyozásához hasonlóan egyébként a NYAA-hoz kerülő hazai részvényvagyon 90-95 százalékát a nagy cégek papírjai teszik ki. A szakértő szerint viszont sem ezeket sem utóbbiakat, vagyis a kisebb cégek papírjait nem dobja gyorsan piacra az az alap. Sőt, véleménye szerint a magyar részvények az értékesítési sor végén állnak. Az állampapírokat egyszerűen be lehet vonni, a külföldi részvények pedig a hazaiaknál sokkal könnyebben értékesíthetőek, s egy ilyen lépés a jóval nagyobb forgalmú piacokon különösebb árváltozásokat sem okozna.

A magyar részvények esetében egy ilyen eladási szándék azonban komoly hullámokat vethet – már persze, ha gyorsan és a tőzsdén szeretnék az eladásokat megtenni. Ezeket alighanem szeretnék elkerülni, ezért is mondható, hogy amíg lehet a magyar csomag eladásával kivárnak.