A felügyelet megkezdte a 2010-től kezdődő időszakra szóló középtávú stratégiájának kidolgozását. Irányító testülete, a Felügyeleti Tanács 2009. április 9-i döntésének megfelelően a munkálatok célja az önálló, független, erős és hatékony PSZÁF további tevékenységének előkészítése - áll a közleményben. A projekt munkáját elismert szakértőkből álló  független tanácsadó testület segíti - fűzik hozzá.

A stratégiai projekt hatóköre kiterjed a jelenlegi stratégia értékelésére, a következő időszak külső környezetének  feltérképezésére, a külső környezetből várható igények,  követelmények meghatározására, a belső igények megismerésére, a stratégiai célok meghatározására, a stratégiai célok és a  rendelkezésre álló erőforrások összevetésére, a stratégia részcéljainak (a fő cselekvési irányoknak) a kialakítására, illetve  a stratégia megvalósítását célzó akciók meghatározására.

A munkálatok kapcsán létrehozott felügyeleti projektszervezet külső szakértőkkel, a Projekt Döntőbizottság tanácsadó testületével egészült ki. Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa elnökének felkérésére a külső tanácsadó testületben részt vesz Várhegyi Éva, az MTA doktora, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Inotai  András, az MTA doktora, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet, igazgatója, Szalkai István közgazdász, független szakmai tanácsadó, Száz János kandidátus, a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. elnöke, Terták Elemér közgazdász, az Európai Bizottság belső piaci  főigazgatóság vezetője és Zombori Gyula kandidátus.

A testület tanácsadó résztvevői igényük esetén további tagokat választhatnak. A külsős tanácsadó testület 2009. május 9-én tartotta  első, megalakuló ülését, a következő alkalom június második felében  lesz - ismertetik.
A stratégia kialakítása során a projektszervezet alapként kezeli  a kormány "Válságkezelés és bizalomerősítés" című cselekvési tervét,  amelynek egyik pontja a PSZÁF előretekintő felügyeleti jogkörének  megteremtését, a makroprudenciális szempontokat is figyelembe vevő felügyeleti eszközök biztosítását, a valódi szabályozó hatósággá  formálást, illetve az utólagos szankcionáló egyedi intézkedéseken  túl a felügyeleti magatartási szabályok előírhatóságát tűzi ki célul - derül ki a közleményből.

A PSZÁF és az MNB esetleges összeolvadásáról a napokban jelentek  meg hírek, amelyet sem az MNB, sem a Pénzügyminisztérium nem  erősített meg. Az MTI információi szerint ilyen értelmű  tárgyalásokat nem is folytatnak a felek, a felügyelet megerősítésére  vonatkozót azonban igen.

Az MTI által megkérdezett szakértők is egyetértettek ugyan a felügyeleti jogkör erősítésének szükségességével, de a szervezeti megoldásról megoszlottak a vélemények. Suppan Gergely, a Takarékbank  elemzője elmondta, hogy mindkét megoldásra van példa a világban: van ahol egy szervezetbe, van ahol külön szervezetbe tartozik a jegybank  és a pénzügyi felügyelet. Úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben az  MNB és a PSZÁF szorosabb együttműködése kívánatos, a szervezeti megoldás azonban más kérdés.

Más szakértői vélemény szerint azonban az MNB és a PSZÁF  összevonására nincs szakmai indok és amellett, hogy alkotmányossági  problémákat is felvet, szembe megy a kormány és az EU törekvéseivel.  Ráadásul a gazdasági válság idején különösen veszélyes lehetne egy szervezeti átalakítás, amely hosszú hónapokra meggyengíthetné a  piacok felügyeletét.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) 30 tagállamából mindössze  Csehországban és Szlovákiában működik a teljes integrált felügyelet  a jegybankon belül, a többi tagállamban más megoldást választottak.  Ebből 15 tagállamban - közöttük Anglia, Németország, Lengyelország - az integrált felügyelet nem a jegybank része, hanem független, úgy,  mint Magyarországon. A többi tagállamban is jellemzően legfeljebb a  bankfelügyelés közös, az egyéb szektorok felügyelése nem.