A Pénzügyminisztérium szerint az Alkotmánnyal összhangban lévő törvényt alkotott a parlament múlt év decemberében, amikor elfogadta a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló új szabályozást. Erre a törvényre azért volt szükség, hogy továbbvigye a nyugdíjrendszer 1997-ben megkezdett, de be nem fejezett reformját.

A törvény egyrészt biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a több mint tíz éve működő magánnyugdíjpénztárak megkezdhessék a járadékszolgáltatást, vagyis amikor az esedékessé válik, a nyugdíjba menőknek havonta nyugdíjat fizessenek. Másrészt az önkormányzati formában működő pénztárakat 2013. januárjától magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokká kívánja a jogszabály átalakítani a leendő nyugdíjasok anyagi biztonságának, jövőbeni nyugdíjuk garanciáinak növelése érdekében.

Az új jogszabály - amelyet Sólyom László köztársasági elnök elküldött az Alkotmánybíróságnak véleményezésre - semmilyen formában nem érinti a már nyugdíjban levőket. A több mint tíz éve kialakult magánnyugdíjpénztári rendszerben résztvevő pénztártagok száma meghaladja a 3 milliót, s a felhalmozott vagyon 2300 milliárd forint körüli.

A köztársasági elnök szerint a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az Alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel. A Pénzügyminisztérium - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állásfoglalására alapozva - úgy véli, hogy a pénztártagok döntési jogosultsága - az önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál - a szó jogi értelmében nem jelent tulajdonosi pozíciót.

Alkotmányossági jelentősége az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz való hozzáférésnek, az azzal való rendelkezésnek van - áll a tárca állásfoglalásában. Az Alkotmány ezzel kapcsolatban követel meg garanciát. Ennek folyamatos biztosítása - így többek között a garanciális feltételek fennmaradása esetén a szervezeti keretek megváltoztatása - nem jelenti a tulajdonjog korlátozását. Az elfogadott törvény az érintettek számára kellő felkészülési időt - több évet - biztosít, ami szintén eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek.

Az ellátási forma - a járadékszolgáltatás, annak típusai - alkotmányossági kérdéseket nem érint. Mindegyik ellátási forma esetén egyformán biztosított a megtakarításhoz történő hozzáférés.A pénztártag halála esetén az öröklés feltételei változatlanok. A törvény annyiban teremt új feltételt, hogy a jövőben haláleseti kedvezményezettnek csak hozzátartozók jelölhetők. Mindez azonban - amellett, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályaival összhangban van - a korábban tett kedvezményezett jelölésekre nem vonatkozik, szerzett jogok nem sérülnek.

A törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak előreláthatólag hosszabb időre késlelteti a jogszabály hatályba lépését. Ugyanakkor 2013-ban a magánnyugdíjpénztáraknak meg kell kezdeni a járadékszolgáltatást. Ennek hatályos szabályai - mivel az elfogadott törvény nem lépett hatályba - ellentmondásosak, végrehajthatatlanok. A jelenlegi körülmények között a pénztártagoknak nincs arról információjuk, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel részesülhetnek járadékszolgáltatásban.