A forintárfolyam, az állampapírhozam és az országkockázati felár alakulása stabilnak mondható, semmilyen, a köztársasági elnök lemondása körüli vita nem hatott negatívan ezekre a mutatókra az utóbbi napokban – mondta érdeklődésünkre Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: ez érthető is, hiszen Schmitt Pál szerepe jórészt protokolláris feladatokra korlátozódik.

Ami botránynak számít idehaza, az külföldön nem ver fel nagy port – ezzel magyarázta Németh Dávid, hogy az anyabanktól az ügyben semmilyen érdeklődés nem érkezett hozzájuk. A befektetők figyelme sokkal inkább arra irányul, hogy a kormány és a vezető kormánypárt miként kezeli az ügyet, mert abból tudnak másra vonatkozóan következtetéseket levonni. Kialakul-e feszültség, törésvonal a párton, a frakción belül, s mennyiben érinti az ügy a parlamenti többség szilárdságát.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is a közvetett hatások fontosságát emelte ki. Maga a lemondás körüli huzavonának befektetői szemmel nézve nincsen különösebb jelentősége, ettől a forint nem lesz gyengébb, és a részvénypiac sem omlik össze. Az ügy azonban túlnőhet önmagán, s a kormány viszonyulása a megoldáskereséshez iránymutató lehet.

A nemzetközi szervezetekkel közelgő tárgyalások, a remélt megállapodás szempontjából az is jelzésértékű, ha a kormány most bekeményít, s az is, ha kompromisszumkészségét hangoztatja. Ezt figyelik külföldön, a szenzorok erre érzékenyek. Hatását tekintve ehhez képest lényegtelen, hogy az elnök lemond-e vagy sem – mondta Török Zoltán.

A másik, az ellenzék által a posztján nem szívesen látott emberrel, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel nem érdemes párhuzamba állítani Schmitt Pál ügyét – vélte kérdésünkre Török Zoltán. Kettejük között az a lényegi különbség, hogy Schmitt pozíciójánál fogva szuverén személyiségnek tekinthető, akarata ellenére nem váltható le. Ezzel szemben Matolcsy esetleges menesztése egyszerű eset, hiszen ő kormánytag, s a miniszterelnök beosztottjaként Orbán Viktor bármikor, bármilyen indokkal felállíthatná a székéből.

A gazdaságpolitikai célokat a kormányfő határozza meg, kidolgozásuk és végrehajtásuk a miniszter feladata. Egy miniszterváltással tehát automatikusan nem a gazdaságpolitika változik meg, hanem végrehajtó személye. Erre hivatkozva Török Zoltán úgy látja, hogy sem az államfő, sem a nemzetgazdasági miniszter távozása nem váltana ki nagyobb visszhangot a piacon.