A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41 százalékos volt. Az öt­csil­lagos szállodák működtek a legmagasabb, 59 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagosok 47 százalékos fog­laltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybe­vétele is átlagon felüli volt: 48 százalék. A kastély­szállodák mindössze 27 százalékos kihasz­nált­sággal mű­ködtek.

A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák brut­tó átlagára
13 950, az egy kiadható szál­lodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5726 forint volt. Az uniós elnökséggel együtt járó forgalomnövekedés miatt az ötcsillagos házak 26 százalékos átlagár emelkedést tudtak elérni a fővárosban.

2011. január–májusban a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a ven­dé­gek és a vendég­éj­sza­­kák száma egyaránt 4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a szállás­he­lyek ár­be­­vé­te­le folyó áron 7,5 százalékkal nőtt. A forgalom 84 százalékát képviselő szállodák – melyek a szálláshelyek forgalmának 84 százalékát képviselik a panziók, kempingek, és egyéb szálláshelyek mellett - vendégforgalma minden hónapban élénkült.

A négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó (mind a külföldiek, mind a belföldiek ese­tében). A belföldi vendégek száma összességében 1, a külföldi vendégeké 8 százalékkal emelkedett. Az év első öt hónapja közül áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt má­jusban regisztrálták a szálláshelyek.

Az első féléves elnökség jelentős turisztikai forgalmat és bevételt generált hazánk számára, ami jól látszik már az első öt hónap statisztikájában. Az érkező vendégek fogadására kijelölt – négy-, illetve ötcsillagos – konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 16, illetve 15 százalékkal emelkedett.

Az elnökség keretein belül a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest volt. Az év első öt hónapjában a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 11, illetve 8 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest. Ez a növekedés 1–1 százalékponttal haladja meg a tavalyi évben regisztrált fellendülést.

Mindeközben a Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában a külföldi vendégek ese­tében 3,5 százalékkal esett vissza, míg a bel­föl­dieknél stagnált. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látoga­tott­sága is kedve­zőtlen ké­pet mutatott az év első öt hónapjában. Január–májusban a balatoni gyógy­szál­lodák vendég­forgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében 19 százalélkal romlott, a wellness-szállo­dákban a kapacitás­növe­kedés ellenére 4 százalékkal mérséklődött az ­éjsza­kák száma az előző  évhez vi­szo­nyítva. A Balatonon kívül a dél-dunán­túli és az észak-alföldi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.

A legje­lentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz és német ven­dégek által eltöltött éj­sza­kák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Orosz­or­szágból, Romániából, Francia­or­szág­ból, Cseh­országból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők vendégéjszakáinak száma nőtt.