A Parlament megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását, amelyben megtiltják 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység építését, kibővítését.

Amennyiben valamelyik kereskedő mégis úgy dönt, hogy itt fejleszt, annak ehhez a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca illetékeseiből álló bizottság javaslata nyomán Matolcsy György adhat felmentést a plázastop alól – azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen feltételek alapján.

Bár a kormányzati retorika szerint a plázastopra azért van szükség, hogy megvédjék a kisebb kereskedőket, azonban, mint arra korábban többen utaltak – köztük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is –, a plázastoppal lényegében a már piacon lévő nagy láncok többségének a pozícióját betonozza be.

A válság, illetve a válságadók nyomán ugyanis a kereskedőláncok java része képtelen érdemi hálózatfejlesztést folytatni. Amelyek mégis – elsősorban a két diszkontlánc, az Aldi és a Lidl –, a fejleszteni kívánó nagy láncok jobbára már több évre előre beszerezték az építési engedélyeiket.

Ugyanakkor a két minisztérium képviselőiből létrejövő bizottsággal nemcsak, hogy kiveszik az önkormányzatok kezéből a kiskereskedelmi létesítmények engedélyezését, ehelyett egy fővárosi, miniszteriális csúcsszerv fog dönteni minden hazai – éves szinten 150-200 – kiskereskedelmi beruházásról. Ez amellett, hogy a piaci szereplők szerint is életképtelen javaslat, ugyanakkor a korrupció melegágya lesz a későbbiekben.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint sajátos, hogy a kormány azután is ragaszkodott a plázastophoz, hogy a Moody’s leminősítette Magyarországot. Holott ez a lépés azt jelzi, hogy a nemzetközi mérlegelés egyik feltétele a gazdasági növekedést korlátozó döntések, így egyebek mellett a váratlanul, minden előzetes szakmai egyeztetés nélkül bevezetett ágazati különadók.

Az OKSz szerint a plázastop az ágazati különadóknál is súlyosabb megítélés alá fog esni, mivel növekedést visszahúzó hatása sokkal súlyosabb. A kereskedők ágazati különadója döntő részben néhány nagyvállalkozásra összpontosult belső arányai miatt, a plázastop viszont az összes nemzetközi fejlesztés ellen irányul.

Ez Vámos György, az OKSz főtitkára szerint élesen ütközik ráadásul két uniós irányelvvel (a vállalkozások letelepedésének szabadsága, szolgáltatási irányelv). Úgy tudni, hogy Brüsszelben már most is tudnak a plázatörvényről, és vizsgálják azt.