A javaslat a személyi jövedelemadóztatás jelenlegi rendszerét - amely szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kétkulcsos adótábla alapján, a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek pedig ettől eltérő (jellemzően 20/25 százalékos) mértékkel adóznak - felváltva, bevezeti az egykulcsos adóztatást, amely szerint a magánszemély valamennyi - összevont adóalapba tartozó, valamint külön adózó - jövedelme után egyazon, arányos 16 százalékos kulccsal kell az adókötelezettséget teljesíteni.

Adójóváírás 2011-től is érvényesíthető, a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 forint, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni.

Az adóalapot mind az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, mind a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) esetében a hatályos szabályokkal azonosan kell megállapítani, tehát az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásakor kell, a külön adózó jövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni. Az adóalap-kiegészítés a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy egyelőre megmarad ugyan a szuperbruttósítás, amelyben az adóalapot meg kell növelni a járulékterhekkel, de a rendszert 2013-ra kifuttatja a kormány az adótörvényből.

A nem pénzben történő juttatások kifizetőt terhelő adójának alapja - az azonos adóterhelés megteremtése érdekében - a juttatás értékének 1,19- szerese, ugyanis ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön.

A javaslat a családok támogatása céljából már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményről rendelkezik, amely az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként jelenik meg. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként levonni az összevont adóalapba számító, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemből. A edvezményt a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa is igénybe veheti.

A javaslat alapján a személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, az egyéb, még élő kedvezmények (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) tekintetében a javaslat kimondja: azokat utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken a kedvezmény.

Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás adójogi kategória, a nem pénzbentörténő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt terheli járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is. A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága.

A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet személyi jövedelemadót, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.

A megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működésének szabályait, felhasználhatóságának körét kormányrendelet fogja tartalmazni.

Az előzőek alapján 2011-től a jelenlegi természetbeni juttatások közül a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó helyi bérlet, iskolarendszerű képzés átvállalt díja, iskolakezdési támogatás is a magánszemélynél keletkeztet adókötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a kifizető egy későbbi kifizetésnél vonja le az juttatásra eső adóelőleget, vagy a magánszemélynek adott igazoláson felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie.

Egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azok köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Csökkenti a bevallás benyújtására kötelezettek számát az az új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtani annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.

Az egykulcsos adóztatás bevezetésének megfelelően valamennyi külön adózó jövedelem esetében a hatályos szabályok szerinti (20/25 százalékos mértékű) kulcsok 16 százalékra csökkennek. Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forintos adóalapig marad 10 százalék, az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértéke azonban 25-ről 16 százalékra csökken.

A 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetésének megfelelően módosul az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után meg nem fizetendő adó értékhatára is. Tekintettel arra, hogy változatlanul 200 ezer forint jövedelem élvez adómentességet, az adót akkor nem kell megfizetni, ha az a 32 ezer forintot nem haladja meg (a hatályos szabályok alapján a jövedelem 25 százalékos adóterheléséből következően ez 50 ezer forint volt).