Ezúttal az építkezés költségvetésének nevezte Varga Mihály a jövő évi büdzsét annak elfogadását követő sajtótájékoztatón. A 2014-es költségvetést nagyjából az eredeti terveknek megfelelően 984,6 milliárd forintos hiánnyal szavazta meg Országgyűlés kedden. A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá a tervezetet, támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselő, Pősze Lajos és Balogh József.

Az államháztartás központi alrendszerében 15 ezer milliárd forint bevétel és 16 ezer milliárd forint kiadás után alakul az egyenleg mínusz ezermilliárd körül, ami az épp a 30 ezer milliárd forint fölé kerülő GDP 2,9 százaléka lesz az uniós elszámolásban (némi statisztikai módosítás, meg az önkormányzatok és az állami vállalatok egyenlegrontó tényezőinek hozzáadása után). Varga már korábban többször hangsúlyozta: tartani fogják a hiányt, és nem választási költségvetés készült - ennek ellenére, azért elég sok olyan elem van a büdzsében, amely arra utal, hogy a jövő tavaszi voksolás befolyásolhatta a gondolkodást.

Most Varga azt mondta a pénzügyi stabilitás megteremtése és a családosok terheinek érdemi csökkentése volt a cél, és mindkettő teljesült, a legnagyobb nyertesei a büdzsének a családok lesznek. Nem győzte most sem eléggé hangsúlyozni, hogy a jövő évi költségvetésben nincsenek vesztesek, hiszen minden terület, minden minisztérium többet kap, mint az idén, vagy legalábbis ugyanannyit. Ez persze területenként igaz, de minden részletében nem: a kultúrális büdzsé átvariálása után például a Nemzeti Kultúrális Alapnak valamivel kevesebb jut az idei keretnél, miközben a duplájára növelték a Magyar Művészeti Akadémia támogatását. De csökkent az adóhivatal kerete is, és ötödével kevesebb (12,4 helyett 9,8  milliárd forint) jut a turizmusra is. Utóbbi az ilyen célú kiadások jelentősebb arányú csökkenését jelenti egyébként, a keret legnagyobb fix tétele ugyanis a Forma1-es licenszdíj kifizetése.

A legnagyobbat azonban ott vágták, ahol látszólag nem fáj: a tartalékok az ideinek majdnem a felére, 220 milliárd forintra csökkennek, pedig erre jövőre is szükség lehet, például a rezsicsökkentés miatt. A nemzetgazdasági miniszter korábban már hívta ugyan a jövő évi költségvetést a rezsicsökkentés büdzséjének is - noha erről konkrétan a javaslatban nem sok szó esik, azért az infláció csökkenése hat a bevételekre. Igaz: a most tervezett harmadik rezsicsökkentéssel nem kalkulálhattak a számokban, ám Varga Mihály szerint minden olyan intézkedésre fedezetet nyújt majd a rendelkezésre álló 220 milliárd forintos tartalék, amivel nem számoltak. (Ilyen a minimálbér emelés hatásának átvezetése a közszférában). 

A tervezet legnagyobb bizonytalanságát azonban az áfa-bevételek teljesítése jelenti - erre hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács korábban. Kovács Árpád, a testület elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.

A törvényjavaslatban 2 százalék körüli növekedéssel, és 2,4 százalékos pénzromlással számotak - Varga szerint a most egy százalék alá zsugorodó inflációs ütem ellenére nincs felültervezve egyik szám sem. A miniszter hangsúlyozta: a magasabb maginfláció miatt várható az árnövekedés ütemének gyorsulása. 

A parlament döntése értelmében a jövő évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfőn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történő adósságátvállalás hatásait.

Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot. A jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.

Az Országgyűlés november 26-án fogadta el a költségvetés főösszegeit. A képviselők azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.

Azóta a T. Ház tucatnyi további törvényt fogadott el. Így például újfent pontosították a rezsicsökkentést.