Tegnap estig 22 533-an, a magán-nyugdíjpénztári tagok (december végi adatok alapján 99 492 fő) 22,65 százaléka döntött úgy, hogy visszalép a tisztán állami nyugdíjrendszerbe – derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség összesítéséből. Az adatok még nem véglegesek: bár a tagok március végéig jelezhették pénztáruknál, ha távozni akartak, ám mivel ez most szombatra esett, így az átjelentkezési időszak valójában hétfőn járt le.

A kasszák ügyfélszolgálatain még tegnap is elfogadták a nyilatkozatokat, de az sem késett le semmiről, aki hétfő estig postán adta fel azt, a pénztárak ezeket is elfogadják. A Stabilitásnál azt ígérik, péntekre meglehetnek a végleges, pénztárakra bontott adatok arról, hogy mennyien lépnek vissza a társadalombiztosítási rendszerbe.

A több mint húszszázalékos arány mindenesetre meglepően magas ahhoz képest, hogy a szervezet múlt csütörtökön (keddi és szerdai adatok alapján) még arról számolt be, a magán-nyugdíjpénztári tagok kevesebb mint tíz százaléka jelezte távozását. Ez az jelenti, hogy igen sokan, a még nem végeleges adatok alapján is legalább 13 ezren az utolsó pillanatra hagyták a döntést.

A végső rohamot látva, valószínűleg jobban járt volna a kormány, ha megfogadja Szabó Máté ombudsman javaslatát, és meghosszabbítja a visszalépésre rendelkezésre álló időt – pontosabban erről szóló módosító javaslatot nyújt be a parlamentnek. Az alapvető jogok biztosa pénteken kérte a Nemzetgazdasági Minisztréiumot (NGM), fontolja meg a határidő kitolását, mert a tagoknak nem áll rendelkezésére elegendő idő ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak.

A tárcánál az MTI kérdésére tegnap elmondták: az NGM március 30-án kapta meg az alapvető jogok biztosának kérelmét elektronikusan a március 31-én lejárt határidő meghosszabbítására, amelyre a minisztérium hivatalosan eddig még nem adott választ. Az átlépésre nyitva álló határidőt törvény állapítja meg, annak meghosszabbítására a nemzetgazdasági miniszternek nincsen hatásköre – tették hozzá.

Arról egyelőre nincsenek információi a Stabilitásnak, hogy a visszalépők révén mekkora megtakarítás kerül át az államhoz, de valószínűleg tízmilliárdos nagyságrendről van szó. A korábbi közlések szerint elsősorban azok döntöttek a távozás mellett, akiknek kisebb összeg volt a számlájukon, ám akkor még a visszalépők aránya az öt százalékot sem érte el. A jelenlegi magas arány, 22 százalékos szint mellett valószínűbb, hogy a távozók megtakarítása összességében átlagos mértékű, ami azt jelenti, hogy a tavaly év végén a pénztárakban kezelt 226 milliárd forintból akár 50 milliárd is az államhoz kerülhet.

Utóbbi összegnek nagyjából a fele állampapír, amit idén is bevonnak majd, így főleg részvények és befektetési jegyek formájában mintegy 25 milliárd forint értékű vagyon kerül át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Ha ezeket az eszközöket mind pénzzé teszik (és nem tartják meg, mint tették például a Mol- vagy a Rába-részvényekkel), akkor a hétfővel lezárult átlépési akció ennyivel javíthatja az államháztartás egyenlegét.

A most visszalépőknek amúgy május végével szűnik meg a tagsági jogviszonya, s eddig nyilatkozhatnak arról is (a visszalépéshez hasonlóan a pénztár ügyfélszogálatán vagy levélben), milyen formában szeretnék megkapni reálhozamukat és tagdíj-kiegészítésüket. (A kifizetések júniusban indulnak.) Ha ezt elmulasztják, a pénztár az állami nyugdíjalapnak utalja át a nekik járó pénzt.